Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNY - Rajki Zoltán: Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség kialakulása és története 1989-ig

32

Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009)

bízza.43 Az új prédikátor végül Nagy Ferenc lett, de Siroky megőrizte vezetőségi tagságát.44

Az országos vezetésnek további problémákkal is szembe kellett néznie a hatvanas évek közepén, végén. A vidéki gyülekezetek hiányolták a vezetők látogatását.« Néhol szakadások történtek (pl. Hajdúhad- ház). Az elnökséggel szembeni elégedetlenség 1969. október 7-én megtartott országos vezetőségi ülésen tovább erősödött Béres János felszólalásával, aki több gyülekezeti elöljáró nevében kifogásolta Fábián működését. A vezetőség azonban megerősítette Fábián Józsefet az elnöki tisztségében.46 A közösség vezetési válságát tükrözi, hogy két hónappal később Deák József felvetette, hogy a következő országos kibővített ülésen az országos vezetőség mondjon le. Palotay is élesen kritizálta az elnökség munkáját, mivel az nem tudott érvényt szerezni határozatainak.47 Fábián látva a kialakult egyházpolitikai helyzetet egészségügyi állapotára hivatkozva lemondott az elnöki tisztségről.

Lemondása után az országos vezetés a „kollektív elnöki teendők” ellátására Búth Kálmánt, Tersánszky Rudolfot és Bérces Lajost bízta meg,48 amely részben nemzedékváltást, illetve az egykori evangéliumi pünkösdiek előretörését jelzi.49 Az állami szervek valószínűleg az egy- háziasabb, „kevésbé karizmatikus” egyének előtérbe helyezését látták célszerűbbnek. Ügyvezető elnöknek végül Deák Józsefet, ügyvezető alelnöknek Nagy Ferencet, ügyvezető titkárnak pedig Bérces Lajost választották meg, míg Gyánó László, Tersánszky Rudolf, Kurgyis József és Weigert Mihály tanácstagok lettek az új vezetésben az 1971-es választások során. A vezetést tehát egy újabb generáció vette át.

Az elnökség 1973-ban lemondott, és az egyház új választást készített elő. Az országos főtisztviselők megválasztására az 1975. október 24-25-i közgyűlésen került sor. A konferencián szóba került a nemzedékváltás kérdése nem csupán országos, hanem gyülekezeti szinten is. Ehhez azonban hiányzott a megfelelő utánpótlás. A SZETLI-t végzettek közül sokan nem vállalták a lelkészi munkát. A választásokon Deák Józsefet elnöknek, Tóth Lászlót alelnöknek, és Makovei Jánost titkárnak választották meg. A Központi Irodát továbbra is Bérces Lajos vezette.80 A megválasztottak legitimitását többen kétségbe vonták, mert a megválasztott alelnök és titkár, illetve még a Központi Tanács egyik tagja is egymással rokonságban állt. A SZÉT és az ÁEH nem óvta meg a választást, de a lelkipásztori kar véleményét kikérte az 1975. november 43 44 45 * 47 * * *

43 EPK Országos Vezetőség jkv. (1969. január 21.) (EPKI.)

44 EPK Országos Vezetőség jkv. (1969. július 7.) (EPKI.)

45 EPK elnöki beszámoló az 1969. március 5-én megtartott prédikátori értekezleten. (EPKI.)

46 Nyilatkozat, 1969. november 3. (EPKI.)

47 EPK Országos Vezetőség jkv. (1969. december 9.) (EPKI.)

4® EPK körlevél (1970. február 13.) (Sz.J.)

4? Búth Kálmán és Tersánszky Rudolf is az egykori Evangéliumi Pünkösdi Egyházból érkezett.

5° EPK 1975. évi Választó Közgyűlés jkv. (Budapest, 1975. október 24.) (EPKI.)