Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper

68 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) szenvüket, azért, hogy céljukat biztosan elérjék. A per írásos anyagából is az összeállítók (a zsidó hitközség megbízott képviselőd) által a rabbi személyéről sugallt negatív kép bontakozik ki, kap hangsúlyt. Meggyő­ződésünk szerint tehát a háttérben nem a vallási előírások reformer szellemű megszegése, a hagyomány tudatos fellazítása áll a rabbi részé­ről, hanem sokkal inkább a személyes ellentétek. Ez a kép azonban eltorzult a későbbi ortodox-reformer szembenállásnak köszönhetően, ami leginkább a per utóéletének és a korszak felfokozott vallási-poltikai hangulatának a következményeként értékelhető. Jelen dolgozatban nem a csabai rabbi perének utóéletével kívánok részletesen foglalkozni, hiszen vándorlása és később megjelent könyve már viszonylag jól dokumentált történet. Ezekre csak utalásszerűén, röviden térek ki. Pusztán maga a perirat, mint levéltári forrásanyag segítségével próbálom megvilágítani a csabai rabbi perét, a rabbi ellen felhozott vádakat. Hitközségi viszályok Magyarországon az 1830-as és 40-es években Magyarországon az 1830-as és 1840-es években a különböző „hitközsé­gi viszályok” szinte mindennaposak voltak, melyek közül több országos visszhangot váltott ki. Büchler Sándor a Magyar-Zsidó Szemle 1890-es számában a következőképpen jellemzi az 1830 és 1848 közötti zsidó közösségek helyzetét: „Községeink állapota a 30-as és negyvenes évek­ben szerfölött visszás volt, egyenetlenkedés és pörpatvar volt minde­nütt napirenden, amelynek előidézői rendszerint a megtelepült idege­nek voltak. A mindenfelől egybekerült elemek közt az eltérő szokások és különböző életmód folytán bajos volt a békés megtérés.”6 7 A magyarországi zsidó hitközségi viszályok egyik kiváltó oka - ahogyan arra az idézet is rámutat - tehát a magyarországi zsidóság sokfélesége és az ekkoriban zajló keveredése. Ennek fő előidézői a még ekkor is folyamatos galíciai bevándorlás és az 1840-es évektől a falvak­ból a kisvárosokba, innen tovább a nagyvárosokba irányuló belső mig­ráció. Mindezek következtében „a közösségek sokáig az átalakulás álla­potában voltak, származásukban, műveltségükben, vallási hozzáállásukban, szociális helyzetükben elkülönülő csoportokat talál­hatunk bennük, és a különböző csoportok vallási ügyekkel kapcsolato­san kialakított viszonya eltérő vagy éppen ellenséges volt”. Ez alapvető változás a hagyományos állapotokhoz képest, hiszen korábban a közös­ségek jóval egységesebbek voltak és - eltekintve a szociális rétegződés­től - a közösnek gondolt és vallott értékekhez kötődtek.? A rabbi kiléte, származása ugyancsak fontos - ha nem az egyik leg­fontosabb - kiváltó oka lehetett egy kisebb-nagyobb hitközségi viszály­6 Büchler Sándor: Adalékok a hazai zsidó községek történetéhez, 1830- 1848. In: Magyar-Zsidó Szemle, 1890. (továbbiakban: Büchler, 1890.) 470. p. 7 Katzburg, Nathaniel: Fejezetek az újkori zsidó történelemből Magyaror­szágon. Bp., 1999. (továbbiakban: Katzburg, 1999.) 66. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom