Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Forgó András: "... rediit tamen vacuus...". Egyházegyesítési kísérlet a 17. század utolsó évtizedében
80 Egyháztörténeti Szemle X/1 (2009) Buchheim bécsújhelyi püspök is kezdeményezett egyeztetéseket,37 a törekvéseket nem koronázta siker. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy Rojas magyarországi útja során milyen uniós tervezeteket terjesztett protestáns tárgyalópartnerei elé. Az 1691. évi kapcsolatfelvétel alkalmával ruszti forrásunk egy, néhány birodalmi fejedelem és teológus által aláírt és lepecsételt iratról szól. Ez minden valószínűség szerint azonos a püspök által már korábban, az 1683. január 28. és július 30-a közötti hannoveri tanácskozásai során készült „Regulae circa Christianorum omnium ecclesiasticam reunionem...” című irattal, amely tíz „regulában” határozza meg az unió szükségességét. Ez az irat is a közös igazságok megtalálásának szükségességét hangoztatja, ennek módját pedig az apostoli buzgóságon túl a lyoni és firenzei uniós zsinatok gyakorlatának alkalmazásában jelöli meg. A különösen vitás pontokat, mint az úrvacsoratan, a szentek közbenjárása vagy a miseáldozat kérdése alaposan megtárgyalandónak tartja. Az egység ezek után különösen az istentisztelet, a communio és az egyházszervezet terén valósítandó meg. A népi vallásosság területileg eltérő sajátosságait azonban meg kell hagyni. Továbbá fontos lépés az egyetemes zsinatok tanításának és az egyházi javak szekularizációjának megerősítése.38 Ezt az iratot Hannoverben Rojas püspök Gerard Wolter Molanus loccumi evangélikus apáttal, a vallási egységtörekvés egyik meghatározó protestáns személyiségével,39 Hermann Barckhaus lelkésszel, Ernő Ágost hannoveri herceg udvari papjával, majd Friedrich Ulrich Calixt helmstedti teológussal, a szintén az uniós mozgalom támogatásáról híres Georg Calixt37 * 39 40 fiával vitatta meg. A tárgyalások során Rojas programiratát ugyan nem fogadták el protestáns vitapartnerei, de az újabb egyeztetések kiindulópontjaként tekintettek rá, és számos módosító javaslattal látták el. Ezeket az iratokat Ernő Ágost parancsára titoktartási kötelezettség mellett egybefűzték és három példányban lemásolták.41 A herceg politikai célra kívánta a tárgyalásokat felhasználni, ezért már a hetvenes évektől támogatta Rojas uniós munkáját. Ekkor bátyja, János Frigyes ült a hannoveri (Braunschweig-Calenberg) fejedelmi 37 Tüchle, 1962.405-437. p. 38 Az irat több változatban is fennmaradt. Az eredetivel valószínűleg egyező' szöveget Karín Masser adta ki: Masser, 2002. Anhang, Nr. 4. 460-471. p. Rövidebb változatát, francia fordításával Bossuet püspök kiadott iratai között találjuk: CEvres complétes De Bossuet publiées d’ aprés imprimés et manuscrits originaux, ed. par Lachat, F. Vol. XVTI. Paris, 1864. 360-394. p. 39 Lásd Weidemann, Heinz, Gerard Wolter Molanus, Abt zu Loccum. Eine Biographie. Göttingen, 1925-1929. A tárgyalásokra: 54 skk. p. 40 Wallmann, Johannes: Die Unionsideen Georg Calixts und ihre Rezeption in der katholischen und protestantischen Theologie des 17. Jahrhunderts. In: Die Reunionsgespräche im Niedersachsen des 17. Jahrhunderts. Rojas y Spinola-Molan-Leibniz. Hrsg. v. Schenk, Hans Otte u. Richard. Göttingen, 1999. 39-55- P41 Masser, 2002. 287. p.