Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Forgó András: "... rediit tamen vacuus...". Egyházegyesítési kísérlet a 17. század utolsó évtizedében
„... rediit tamen vacuus..Egyházegyesítési kísérlet a 17. század 77 császári felszólítás hatására - eddig is támogatta a reunió gondolatát, de a tárgyalások végül mégis rendre meghiúsultak vagy kudarcba fulladtak. Azonban egy másik megoldást is elképzelhetó'nek tart a tárgyalások folytatására. Ahogy kezdetben az apostolok is egyenként keresték fel a városokat, hogy Krisztus tanítását hirdessék, s ahogy az Augsburgi Hitvallást is kezdetben csak néhány teológus fogalmazta meg, a gyülekezetek később csatlakozva hozzá, most is ezt az utat kellene követni, így a fölösleges vitáknak és véleménykülönbségeknek elejét lehetne venni. A püspök továbbá hangsúlyozza, hogy a felhívására válaszolt evangélikus közösségek mindegyike kinyilvánította a béke iránti vágyát. Ez számukra sokkal fontosabb, mint birodalmi hittestvéreiknek, akik protestáns fejedelmek uralma alatt élnek. Minden tárgyalás előfeltétele tehát, hogy a vallási béke megteremtó'djék. Noha a német ajkú evangélikusok küldöttei úgy nyilatkoztak, hogy ezeket az uniós tárgyalásokat a birodalom területén kell megrendezni, mégsem ezt javasolja Rojas, mivel a magyarok nem tűrnék el, hogy függésbe kerüljenek a németektől. Kiemeli, hogy mivel a protestánsok csak az isteni igazságot és a Szentírást tartják fontosnak, az egységet célzó tárgyalásoknak is erre kell szorítkozniuk, tehát rítuskérdések helyett az isteni igazságok mindkét fél számára elfogadható megfogalmazására kell törekedni. Végezetül pedig megemlíti, hogy nemcsak a teológusok, hanem minden érintett véleményét is ki kell kérni az ügyben.2s A következő év elején Rojas két tanácsadója, P. Wynans és P. Angerer is összefoglalta véleményét a tárgyalások további menetéről. Elítélték a püspök tevékenységét akadályozni szándékozó magyar főpapokat és fontosnak tartották leszögezni, hogy az uralkodó parancsa értelmében minden, a tárgyalások során bekövetkezett eredményről haladéktalanul tájékoztatni kell a püspök tanácsadóit. Továbbá arra kérik az uralkodót, utasítsa Jakiin kancellárt, hogy egy esetleges uniós konferencia megszervezéséről informálja Bécset. Hangsúlyozták, hogy a vallási kérdést külön kell választani a politikától, valamint szorgalmazták, hogy Rojas az erdélyi protestánsokkal is vegye fel a kapcsolatot.^ A püspök tavasszal ismét útnak indult Magyarországra. Márciusban találkozott Pozsonyban Széchényi György prímással, aki biztosította Rojast támogatásáról.^ Küldött is egy levelet öccsének, Széchényi Pál veszprémi püspöknek, melyben tájékoztatja suffraganeusát, hogy Rojas Veszprémbe és Pápára fog látogatni, mert tárgyalni szeretne Losonczi János veszprémi református esperessel.23 24 25 26 A prímás arra kérte 23 Rojas a nádornak, Bécsújhely, 1691. június 30. MOL. P 125. Fasc. 31, Nr. 2888. Nyomtatásban: Forgó, 2007,172-174. p. 24 P. Wynans és P. Angerer levele az uralkodónak. Bécs (?), 1692. január.8. Másolata: ÖNB. Cod. 9313 ff. 72r-74r. 25 Széchényi György Lipótnak. Pozsony, 1692. március 11. Másolata: Uo. f. 99r. 26 A Dunántúli egyházkerület késó'bbi püspökével. Vö. Zoványi Jenő: Magyar- országi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. 377. p.
