Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Csorba Dávid: református tanári címerek 1665-66-ból

Református tanári címerek 1665-66-ból

67

Köleséri (I.) Sámuel címerképe (1665)7

Mivel már Melius egyik prédikációs kötetének pap-ábrázolásával kapcsolatban felmerült a kérdés, vajon a nyomdász nem a szerzőt ábrázolta-e, így szükséges leszögeznünk, a címerlevelek többnyire az alakkal annak jelképiségét szimbolizálták.7 8 9 A Köleséri-féle címerpajzsban egy hosszú hajú, borotvált arcú fiatalembert látunk, aki jobbra néz, bal keze csípőre téve, jobb kezében nyitott könyv. Öltözete a református lelki- pásztorok századvégi hivatalos viseletét tükrözi: fekete ornátusban, azaz prémes kucsma, hosszú, térdig gombolt dolmány és csizma. A ruha a kor tipikus református egyházi értelmiségének viselete, írja a címer közlője.?

7 Gyárfás, 1909.112. p.

8 Hasonló, a szakirodalomban ismétló'dő, sőt kumulálódó félreértésekkel kapcsolatban Takács Béla nyújtott eligazítást, elemezve a Melius-kép értelmezéseit (pl. Takács, 2004.23-28. p.), de hogy ezek máig továbbélnek, arra példa Melius és Martonfalvi esete. Dankó Imre: írások, nyomdászok, nyomdák. Debrecen, 2002. 149. p.; Baráth Béla Levente: Martonfalvi György (1635-1681) munkásságának jelentősége a Debreceni Református Kollégium és a magyar peregrináció történetében. Debrecen, 2000. (A D. Dr. Harsányi András Alapítvány kiadványai, 2.) 8. p.

9 Gyárfás, 1909. 112. p. - Heraldikai értelemben egy szépen megkomponált címerrel van dolgunk, színeit, alakjait, szimbólumait, elrendezését és arányait tekintve. Ld. ehhez: Pápai Páriz Ferenc: Ars Heraldica. Kolozsvár, 1695. (RMKI. 1797.) vonatkozó részek. Jelen esetben csak a címerpajzsban látható alakábrázolással foglalkozunk.