Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.
A tornai főesperesek, 1273-1776 43 Schweidnitz lelkészévé választották amiről betegsége (reuma, kösz- vény) miatt később le kellett mondania. 1533-tól Boroszlóban élt.?s Évjáradéka késve érkezett és kanonoki javadalmát is egy Róma által támogatott vetélytárs kívánta megszerezni. Balsorsában visszaemlékezve egykori jótevőire, a királynénál elérte unokaöccsének - Henkel Jánosnak - kölni és löweni tanulmányai támogatását. I535től ismét Kassán lett plébános.?6 Azon óhaja, hogy Magyarországon halhasson meg, nem teljesült. 1539. november 5-én egy látogatása alkalmával halt meg Boroszlóban, ahol a székesegyházban temették el. Tatár Tamás Szapolyai János király udvari tisztviselője, aki fizetségképpen kapta egyházi javadalomként a tornai főesperességet vélhetőleg 1531 előtt.?? Maius János I. Ferdinánd király titkáraként, 1531-ben kapta meg javadalomként a főesperességet.?8 Rajcsányi Mihály Esztergomi kanonokként kapta meg a tisztséget, és látta el 1545-1549 között.?« Feiner Kristóf Mária királyné udvari káplánja volt, majd 1550-től esztergomi kanonok és tornai főesperes lett. Az egy szín alatti áldozásról írt könyve 1550- ben jelent meg Bécsben.* 77 * * 80 ?5 ZOVÁNYI, 1977. 251. p. ?6 ZOVÁNYI, I977. 251. p. 77 Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után. (Szapolyai János király kormányzása, 1526. november - 1527. augusztus.) In: Századok, 1977. 644-645. p.; Kemény, 1915. 36. p. ?8 Juhász, 2002. 28. p.; vő. Egyháztörténelmi emlékek. I. köt. Bp., 1906.; SZÍT, 363. p. Johannes Maius néven említi: Erdélyi Gabriella: Vita a hely- tartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához.) In: Századok, 2000. 351. p.; Kemény, 1915. 36. p. ?9 Kollányi, 1900.145. p. 80 Kollányi, 1900. 152. p. Feiner Kristóf kapta meg 1531. november 13-án a tornai főesperességet I. Ferdinándtól, mivel arról Maius János lemondott. A király előírta számára, hogy évi jövedelméből 33 forintot köteles fizetni Maiusnak. Vö. Juhász, 2002. 29. p.; Egyháztörténelmi emlékek. I. k., Bp., 1906., SZÍT., 172. p. 1549-re datálja főesperesi kinevezését, továbbá Mária királyné kapitányaként említi: SziNNYEl József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1911. [Online: Magyar Elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu - 2008. október] (továbbiakban: Szinnyei.)
