Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - RECENZIÓK - Nagy Antal Mihály: A holokauszt és a keresztény világ. Szembenézés a múlttal és a jövő kihívásaival
Recenziók 123 máglyára küldésével végződött. Az antiszemitizmusnak és antijudaizmusnak az a megjelenése, ami az első világháború alatt és után felerősödött, majd a holokauszt idején tetőzött: „importált nyavalya”.1* 1913-ban nyomtatásban is megjelent Hamar István professzor biblikus előadása a vérvádról.s A Huszadik Században közölt és elhíre- sült vitához (1917) többen is hozzászóltak, legbiblikusabban Lencz Géza professzor.4 * 6 7 Ágoston Péter vaskos könyvére dr. Baltazár Dezső püspök válaszolt, a leghatározottabban elítélve és visszautasítva a benne foglaltakat. A németországi eseményekkel kapcsolatosan nem maradtak el a figyelmeztetések.7 Nem igaz, hogy „egy, csak egy legény” volt „talpon a vidéken”, s az az egy is zsidó származású volt (ami egyébként igaz): Éliás József, aki viszont jóval a háború után lett debreceni lelkész. (198. p.) Ezzel nem csorbul Éliás József érdeme, akinek a helytállása minden tiszteletre és elismerésre méltó. 1945-től a könyv megjelenéséig is takaros csokrot lehetne szedni. A szóvá tett dolgok egy része érthetően következik abból, hogy a könyv nem egy szerző műve. Arra pedig, ami a magyar vonatkozásokat illeti, talán az a magyarázat, hogy a szerzője (R.L. Braham) Bukarestben született. 5. Antiszemita az Újszövetség? Van egy mondás: A Biblia az a könyv, amivel mindenki mindent igazolhat, de nem igazol mindenkit. Az a vád, hogy a Biblia, különösen az Újszövetség antiszemita, enyhébben: antiszemita, antijudaista kijelentéseket tartalmaz, képtelenség. A próféták, az apostolok, a Biblia szerzői nem voltak antiszemiták. Jézusról és a Szentírás ihletőjéről, a Szentlélekről azt állítani, hogy antiszemita kijelentéseket tesz, illetve inspirál: blaszfémia. S még valami: történeti tény, hogy az újszövetségi iratok keletkezési idején még nincs semmiféle keresztyén antiszemitizmus és antijudaizmus. Ide kívánkozik a megfontolásokra ajánlott kérdések „csúcsa”: „Szükség van-e arra, hogy a zsidók kidolgozzák a kereszténység zsidó teológiáját?” (294. old.) S aki ezt a kérdést felteszi: a University of Birmingham oktatási igazgatója, a teológiai alapképzési (BA) program vezetője. Nos, ezen is érdemes elgondolkodni, különösen azon javaslat ösz- szefüggésében (H.J. Cargas), hogy törölni kellene az Újszövetség elnevezést, mert „sértő”, „arrogáns”. (318. old.) Volt idő, amikor a zsidóknak törölni kellett a Talmudból az „egyházra sértő” részeket, aztán 4 Joó István: Antiszemitizmus a budapesti egyetemi körben. In: Debreceni Protestáns Lap, 1895. 47. sz. 577. skk. p. s Hamar István: A rituális vérvád kérdéséhez. In: Protestáns Szemle, 1913. 603-610. p. 6 Lencz Géza: A zsidókról. In: Lelkészegyesület, 1917. 26. sz. 305. skk. p. 7 Pákozdy László Márton: Barth Károly és a német egyház belső küzdelme. In: Theológiai Szemle, 1935. 228-233. p.; Bereczky Albert: A zsidók „titka”. Két beszéd. Bp., 1938.; J.T.: Még egy ilyen győzelem. In: Protestáns Szemle, 1938. 589. p.; Czeglédy Sándor: A választott nép. Bp., 1940.; Uő: A történelmi helyzet parancsa. (A reformáció emlékünnepére.) In: Lelkészegyesület, 1942. 42. sz. 149. skk. p.
