Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper
78 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) Alexandersohn ott az ő megüresedő helyére. A rabbit Bonyhádon majdnem meg is választották, Hirsch Heller állta ennek útját, miután megparancsolta a helybélieknek, hogy addig ne merészeljék a rabbit megválasztani, amíg az a megfelelő olonányait be nem mutatja. Hirsch Heller azt is leírja, amikor közte és Alexandersohn között ez az eset lezajlott, a porosz rabbi már „több hazug és hallatlan kinyilatkozások- kal” is előállt.^8 Teitelbaum Mózes,49 a magyarországi haszidok kiemelkedő vezér- egyénisége és Szófér Mózes is hasonlóan kemény szavakkal ítéli el Alexandersohnt. Teitelbaum és a többi rabbi leveleiben nem úgy tűnik, hogy a rabbik Alexandersohnt esetleges reformer nézetei miatt ítélnék el. Az ellene felhozott vádak ugyanis jóval túlmutatnak a reformer álláspontokon. A lélek halhatatlanságának tagadása például erőteljesen szemben áll minden zsidó tanítással, akár a hászkálá80 hatása alatt áll, akár nem. Úgy gondoljuk, hogy ennek jegyében a felsorolt rabbik nem Alexandersohn vélt vagy valós reformnézetei ellen emelték fel a hangjukat, hanem a bárminemű zsidó tanítással gyökeresen szemben álló nézetei miatt, amelyeket a tanúvallomások által ismertek meg. Érdemes megemlíteni, hogy Teitelbaum Mózes és Szófér Mózes személyesen nem ismerték a rabbit, vele korábban soha nem találkoztak. A hejőcsabai esetet és ennek révén Alexandersohn rabbi tanítását, nézeteit és cselekedeteit kizárólag a tanúvallomások alapján ismerték. A tanúvallomásokból kirajzolódó kép feltehetőleg annyira súlyosnak mutatkozott, hogy Szófér Mózes teljesen elégedett volt az elítélő határozattal, emiatt egyáltalán nem is foglalkozott azzal a sarkalatos kérdéssel, hogy a rabbit nem teljesen szabályos keretek között ítélték el. A hejőcsabai hitközség tehát megfosztotta hivatalától Alexandersohn Jonathánt. A helyiek a következőképpen fogadták az ítéletet: „És így a’ panaszos ügynek nem önkényesen, hanem vallásunk elvei szerint országbeli főpapjaink által törvényesen lett elintézése után többször nevezett Alexandersohn Jonathánt, mint a’ papi próbatételt ki sem állott és így avatatlan, ’s emellett hivatalától törvényesen is megfosztott papot a’ csabai zsidó község papjának ösmérni ’s annak szolgálatával élni megszűnt.”81 * 49 48 UO. 49 Teitelbaum Mózes (1759-1841): a magyarországi haszidizmus vezető személyisége, a Teitelbaum-család feje, amely később valóságos haszid dinasztia lett. Sátoraljaújhelyen látogatott jesivát tartott fenn s körülbelül 33 évig tanított. Tudásának és aszkétikus vallásosságának híre messze vidékekre is elterjedt. s° Hászkálá: a zsidó felvilágosodás mozgalma, amely a 18. sz. második felében indul Berlinből. 81 B-A-Z.M.Lt. IV. 501/e. 2555/1838. sz.
