Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
66 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) hogy nem volt tisztában saját maga és a zsinat jogkörével.* 123 Nem vonhatjuk meg az egyházmegyei zsinat fogalmát a kolozsvári gyűléstől, hiszen a jogi előírások teljesültek. Az előre megállapított témák melletti új pontok felvétele jogos volt, hiszen olyan kérdésekről tárgyalhat a zsinat, amelyeket „a főpásztor akár önszántából, akár papjainak javaslatára tanácskozás alá kíván bocsátani”. Nem záija ki a zsinat kifejezés használatát az sem, hogy a püspök a jegyzőkönyvet nem írta alá, hiszen „a zsinat határozatait rendszerint csak a püspök írja alá, de aláírhatják mások is”. Nem zárja ki e fogalom létjogosultságát a kihirdetés elmaradása sem, hiszen „azokat a püspök a neki helyesnek látszó módon azonnal kihirdetheti”, - de nem kötelező ezt megtennie. Ugyanis az egyházmegyei zsinatnak lehet a célja csak „a megye állapotát, szükségleteit feltüntetni”,124 ami jelen esetben, a nemzeti zsinatra való felkészülés miatt valóban az egyházmegyei zsinat elsődleges célja volt. A zsinati jegyzőkönyv a zsinati munkálatok bemutatásánál úgy a második, mint a harmadik munkanapnak - szeptember másodika és negyediké - első mozzanatként az előbbi nap jegyzőkönyvének felolvasását és hitelesítését említi.12s A jegyzőkönyv tartalmazza a felolvasás és hitelesítés mozzanata után, hogy a püspök nem ellenzi, hogy a már megállapított gyűlési határozat kérelmi alakba felterjesztessék a nemzeti zsinat elé. A hitelesítés a javaslatoknak a nemzeti zsinatra való felterjesztésének a jóváhagyását jelentette tehát, és a nemzeti zsinaton hozott döntések után - azoknak kihirdetése révén - érte volna el igazán az 1848-as erdélyi egyházmegyei zsinat teljesen a célját. A politikai események miatt elmaradt nemzeti zsinat ténye azonban nem jogosíthat fel minket arra, hogy az egyházmegyei zsinat jelleget jelen esetben elvitassunk. Az összegyűlt képviselők feladatuknak eleget tettek, a többi nem rajtuk múlott. 123 Nem lényegtelen rámutatni, hogy csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök jogi diplomát is szerzett Kolozsvárt, mielőtt nagyváradi teológiai tanulmányait elkezdte volna. - Jakubinyi, 2004.31. p. 124 SZEREDY, 1883. 653-659. p. 125 A szeptember 2-i jegyzőkönyvben: „a jegyzőkönyv olvasása és hitelesítése után”, a szeptember 4-i jegyzőkönyvben: „olvastatik a második ülési jegyzőkönyv és hitelesítetett” - megfogalmazással találkozunk.
