Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék 59 egyházjogi előírásoktól. Egyébként is nem nagyon találkozunk kimondott elöntésekkel az egyházmegyei zsinat során. Ha összefoglaljuk azokat a részeket, amelyekben a „határozni” ige szerepel, látni fogjuk azoknak relatív értékét. Első alkalommal a papok szabad végrendelkezésének kimondásánál alkalmazzák. Ekkor viszont nem veszik át a sokkal erősebb fogalmakat használó választmányi jegyzőkönyv szövegét, annyira igyekezve helyes úton maradni, hogy magából a határozatból végül kimarad maga az ige. A kepe kérdésénél újra előfordul a „határozni” kifejezés, de ez a státusgyűlés döntésének megismétlése volt. Az elaggott papok pénzalapjáról évenkénti zsinat előtti számadás-kérdésben hozott határozat nem jelentheti az egyházjogi szabályok megsértését. A papi fegyelem kérdésénél, mielőtt a tárgyalt három pontot felsorolná a jegyzőkönyv, szintén szerepel ez az ige, viszont a szövegösszefüggés enyhíti az élét: „gyűlés határozata következőkben összpontosul”. Negyedszeri használata kapcsán, amikor az esperesi ítélőszékek visszaállításáról határoznak, esetleg állíthatnánk, hogy ekkor nem jártak el helyesen. A kalocsai érsek ki is fejezte levelében Kovács Miklós püspöknek a kérdés kapcsán nehezmé- nyezését. Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy az 1822-es zsinati Statútumok ily ítélőszékek felállítását szorgalmazták, csak akkor erre nem került sor.102 Az 1848-as zsinaton résztvevők az 1822-es zsinatra hivatkozva határozhattak volna, s jogosan, hiszen a magyar püspöki kar által leküldött pontokban szerepelt: „a régi Nemzeti iratokból használtassanak a haszonvehetők”.103 Ugyanakkor a jegyzőkönyv e kérdésről azt is tartalmazza, hogy ily irányú megoldást a követek a nemzeti zsinaton szorgalmazzanak! S végül marad az utolsó alkalom, amikor a „határozni” igével találkozunk - a székelyföldön felállítandó vikáriusi hivatal kapcsán: „Ha- tároztatott. Az idő rövidsége miatt boldogabb időre halasztatott.” Vagyis a kérdés elnapolását határozzák el.104 A résztvevők tehát a püspök akaratával ellenkező, jogtalan döntést nem hoztak. Ha tették volna, a püspök élt volna jogával, hogy ezt meggátolja, amint ezt meg is tette a böjtről szóló javaslattal kapcsolatosan, utalva arra, hogy ilyen döntést nem ezen a fórumon kell meghozni. Mivel csak a nemzeti zsinatra való előkészítő lépés történt meg - maga a nemzeti zsinat elmaradt az egyházmegyei zsinatot önálló jelenségként szokták értelmezni. Legalább is Forster János szentszéki tanácsos 1907-ben kiadott könyvében ilyen szempontból ítéli meg a zsinati munkálatokat, tervezeteket. Természetesen erre az értelmezésre is lehetőség van, hiszen a nemzeti zsinatra készülve a püspök vezérlete alatt történtek ta102 Forster, 1907.159. p. i°3 GYÉFKL. Pl. - 389. d. 3. cs. 994/1848. - Pest, 1848. július 20.: Hám János levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz a zsinati pontokról.; GYÉFKL. EZs, d. I. í/e. 1085/1848. Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve.; GYÉFKL. EZs, d. I. í/e. iktatószám nélkül. Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat kassai nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő, E.a. 104 GYÉFKL. EZs, d. I. í/e. 1085/1848. Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve.
