Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
52 Egyháztörténet! Szemle X/4 (2009) dátumokkal készülnek el,83 jogosan feltehető, hogy azok a kolozs-dobokai javaslatokat is tárgyalták. Tekintve, hogy ily sok véleményt az egyházjogi törvények szerint általában három napra tervezhető egyházmegyei zsinaton letárgyalni csak megfelelő rendszeresítés mellett volt lehetséges, Kovács Miidós püspök zsinati előkészítő bizottság kinevezését tartja a lehetséges megoldásnak. Döntését Keserű Mózessel - akit a későbbiekben e bizottság elnökének fog kinevezni8*» - már július 31-én kelt levelében közli. A bizottság tagjait a Kolozsváron tartózkodó klerikusokból szeretné kinevezi. Ezért is „a végett figyelmeztetem Főtisztelendőségedet, hogy értekezvén Vitossal és Lönhárddal8s előre készüljön”. Itt fejti ki, hogy e bizottmány célja összesíteni a beérkező javaslatokat, s azok alapján egy zsinati tervet is kidolgozni. Leveléhez a püspök mellékli „az éppen most vett egy kissé különböző zsinati pontokat” is.* 85 86 Ez azért jelentős, mert először 21 pontos javaslatot küldnek meg Kovács Miklósnak, míg ekkor a 25 pontos javaslatra kiegészített listát küldik át.8? A kiegészítő 4 pont ugyanis olyan kérdéseket érint, amelyet közül hármat a magyarországi püspökök csak a nemzeti zsinaton88 akarnak tárgyalni, a negyedik (alesperesek kinevezési módja) pedig az első listából kimaradt. Vélemény- formálás miatt úgy döntenek azonban, hogy a már közölt 21 pont mellett ezek is kerüljenek az egyházmegyei zsinat munkálatain sorra. Ugyanakkor az egyházmegyei zsinaton nem csak a magyarországi püspökök által megszövegezett pontokat tárgyalják, hanem az egyházmegye szükségleteinek megfelelően más kérdéseket is. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy a tárgyalandó kérdések nem is abban a sorrendben, hanem egy öt szakaszra felosztott csoportosításban kerülnek megvitatásra. Az öt csoportos felosztás szükségességét magyarázza, hogy a nemzeti zsinatra javasolt pontok kapcsán a magyar püspöki kar öt bizottságot nevezett ki, mindenik bizottság élére egy-egy püspököt állítva. Az egyházmegyei zsinaton megfogalmazott véleményeket a megfelelő témakörökből véleményezés végett nekik kellett megküldeni. Az öt csoportba felosztott, tárgyalásra javasolt GYÉFKL. Pl. - 389. d. 11. cs. 1010/1848. szám alatt iktatva. 8*> Püspöki leirat Keserű Mózes kanonoknak, Gyulafehérvár, 1848. augusztus 3. - Sávai János: Zsinat és forradalom - Erdély, 1848/49. Szeged, 1999. (továbbiakban: Sávai, 1999.) 310. p. 85 Vitos Gergely kolozsvári segédlelkész. Lönhárt Ferenc püspöki titkár. 86 GYÉFKL. PL - 389. d. 4. cs. 945/1848. - Kovács Miklós püspök levele Keserű Mózes kanonokhoz, Gyulafehérvár, 1848. július 31. 87 Egyúttal e zsinat tanácskozásai alapjául 25 szakasz bocsáttatott ki. Szeredy József: Egyházjog. Különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. I. Pécs, 1883. (3. kiadás; (továbbiakban: Szeredy, 1883.) 258.§. 648. p. 88 Pro synodo solum nationali - GYÉFKL. Pl. — 389. d. 3. cs. 850/1848. - Pest, 1848. június 13.: Fogarasy Mihály választott skodári püspök válaszlevele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz. Kovács Miklós püspök hasonló megjegyzéssel körözteti ezeket a tárgyalási pontokat: puncta solum in nationali synodo erunt pertractanda. - GYÉFKL. PI. - 389. d. 3. cs. 945/1848. - Kolozsvár, 1848. július 18.: Kovács Miklós püspök körlevele.
