Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban1 Tamási Zsolt Jelen tanulmány célja ízelítőt nyújtani az erdélyi római katolikus egyházmegye megváltozott helyzetéről 1848-ban. A bemutatás során elsősorban arra keresünk választ, hogy a forradalom kitörését a magyar egyházmegyékkel együtt hogyan és miért üdvözli az erdélyi egyházmegye is, illetve, hogy a pozsonyi törvények által megváltozott helyzetben hogyan igyekszik, a magyar püspöki kar utasításait követve egyházmegyei zsinaton véleményt formálni a konkrét tennivalókkal kapcsolatosan. Az egyházmegyei zsinat előkészítése és rövid bemutatása után az erdélyi egyházmegyei zsinat jogi érvényességét elemezzük, mivel a legtöbb magyarországi egyházmegyétől eltérően itt valóban sor is került az egyházmegyei zsinat megtartására. „Az egyház [...] a világrenditő eseményeknek sem közönyős szemlélője nem lehet, sem az azokban nyilatkozó isteni gondviselés ujjmutatásai- nak elhanyagolja” - írja az esztergomi káptalani gyűlés határozata, csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspöknek címezve.2 3 Ebből a kis levél- részletből is megállapíthatjuk, hogy a római katolikus egyház üdvözölte a forradalmat, s reményekkel telve kezdett ennek szellemében tevékenykedni. A korszak meghatározó eszméi - az egyházi vezetők értelmezésében - a keresztény vallásból és annak látható formájából, az egyházból forrásoznak, hisz a katolikus „anyaszentegyház a szabadság, egyenlőség és testvériség jeligéiben civilisálta a világot” — olvashatjuk Lévay Sándor egri káptalani helynök levelében. Az erdélyi püspök hasonlóan fogalmaz, amikor a következőket írja: „mennél lángolóbb szívemnek óhajtása, a szabadság és jogszerű függetlenség magyar földjén, szabadnak, jogszerűen függetlennek és virágzónak látni a kathfolikus] egyházat, mely az emberiséget a szabadság, egyenlőség és testvériség jézusi eszméire először tanítá meg. ”3 Az erdélyi egyházmegye élén álló Kovács Miklós püspök körleveleiben a forradalmi változások üdvözlése mellett rámutatott, hogy a változások közepette a papságnak rendkívül fontos szerepe van a békés átalaku1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási ösztöndíj támogatásával készült 2 Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (továbbiakban: GYEFKL.), Püspöki Iratok (továbbiakban: Pl.) - 389. d. 3. cs. 687/1848. — Az esztergomi káptalani gyűlés határozata, Esztergom, 1848. Május 2. 3 GYÉFKL. Pl. - 389. d. 3. cs. 687/1848. - Gyulafehérvár, 1848. május 20.: Csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök válaszlevele az esztergomi főkáptalanhoz.
