Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1776-1945
A tornai főesperesek, 1776-1945 31 ték. 1886-ban teológiai doktorrá avatták. Még ebben az évben hazatért, a rozsnyói szeminárium exegézis és dogmatika tanára, majd a szeminárium prefektusa és 1888-tól spirituálisa lett. 1893-tól a szegényeket segélyező alapítványi pénztár igazgatója, 1894-től az oltáregyesületek egyházmegyei igazgatója, 1897-től a szeminárium vicerektora lett. 1989-tól köteléki védő, 1899-től szentszéki tanácsos és ülnök, 1900-tól a kisszeminárium vicerektora. 1903-tól Szentsimonban lett plébános. 1908-ban újra a szeminárium prefektusa és a ferences harmadrendi nővérek és a Páli Szent Vincéről nevezett nővérek elöljárója, valamint az utóbbiak alapítványi pénztárának igazgatója. 1911-tól a szeminárium rektora lett, továbbá ifjabb mesterkanonok és tornai főesperes. Címzetes apát is volt. 1918. április 20-án halt meg.6° Dr. Wahlner Béla 1862. december 6-án született Betléren. 1882-től a Collegium Germanicum et Hungaricum tanulója. 1885-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1888. október 28-án szentelték pappá Rozsnyón. 1889-ben segédlelkészként teológiai doktorátusát szerezte meg. 1890-ben Sajópüspökiben volt adminisztrátor, 1891-től a losonci gimnázium vallástanár nagydoktora, 1892-től a rozsnyói kisszeminárium alkormányzója. Rozsnyón a premontrei gimnáziumban egyházjogot és szociológiát oktatott. 1896-tól, majd 1900-tól ismét a teológia professzora. 1903-tól köteléki védő lett. 1905-től a zsinati vizsgálóbizottság tagja, majd a zsinati bíróság ügyésze. 1907-től szentszéki ülnök, 1908-tól a szeminárium prefektusa és az egyházmegye tanfelügyelője. 1910-től a szeminárium vicerektora, majd 1917-től kormányzója. 1918-tól ifjabb mesterkanonok, szemináriumi rektor és tornai főesperes. 1937-től pápai prelátus. Rozsnyón egyházjogból, egyháztörténelemből a vizsgáztató bizottság, egyházjogból a káplánokat vizsgáztató bizottság tagja. A Vigilancia-bizottság, a Balás Püspök Betegsegélyező Egyesület és a Szent István királyról nevezett egyházmegyei papi nyugdíjegyesület pénztárosa. Szentszéki teológiai és filozófiai nagydoktor, a budapesti egyetem teológiai karának tanára. Társadalomtudományi tankönyve két ízben is megjelent (1898-ban Rozsnyón, 1908-ban Budapesten), a korszak haladó keresztényszociális gondolkodásához kapcsolódik.60 61 Dr. Cservenka Béla 1890. június 3-án született Borsodnádasdon. Alap- és középfokú tanulmányai elvégzése után, 1912. október 16-án szentelték pappá Rozsnyón. Segédlelkészként működött 1912-ben, Karancskesziben, 1913- ban Rappon, 1914-ben Mátranovákon, 1915-ben Rimaszombatban, utóbbi helyen a helyi gimnáziumban tanított. 1916-ban teológiai dokto60 SR. 1906. 105. p.; SR. 1913. 10. p. (Ez említi először tornai főesperesként.) SR. 1919.; MKlex.; Tököly, 1999.121. p. 61 SR. 1906. 14., 15., 121. p.; SR. 1919. 2., 3., 4., 5. p.; SR. 1942. 17., 103. p.; Tököly, 1999. 396. p.; Szinnyel; Magyar Könyvészet, 1712-1920. 1901- 1910. II.
