Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1776-1945

A tornai főesperesek, 1776-1945 27 a saját főegyházmegyéjében megillették.4' Ez már azt is jelezte, hogy a további határmódosítások és az esetleges visszarendeződés esélye szin­te lehetetlenné vált. Ezáltal az 1804-től metropolitai joghatóságot gya­korolt egri érsek logikusan lett e három csonka suffraganeus püspökség egyházi elöljárója. Jogait megbízott helynökein keresztül vagy önmaga gyakorolta. 1972-től Brezanóczyt Dr. Mészáros Lajos káptalani helynök követte a kormányzásban 2 éven keresztül. 1974. február 2-től Dr. Bánk József érsek vette át az irányítást. Ebben az időben a magyarországi Rozsnyói Egyházmegye területi beosztása a következő volt: I. Mátra- Gömöri főesperesség: 1. salgótarjáni kerület (10 plébánia, 14 filia), 2. kisterenyei kerület (8 plébánia, 9 filia) 3. putnoki kerület (7 plébánia, 11 filia) 4. bódvai kerület (5 plébánia, 16 filia) esperesi kerületek. Ösz- szesen tehát a külön kormányzat 1 főesperességre, 4 alesperességre terjedt ki, melyekhez 30 plébánia és a hozzájuk tartozó 50 filia hívő közössége tartozott.41 42 * A bódvai kerület a következőképpen volt feloszt­va: Bódvaszilas - Komjáti, Tornanádaska * Hidvégardó - Bódvalenke, Becskeháza * Perkupa - Dobódél, Varbóc, Égerszög, Lászi-puszta, Szőlősardó, Teresztenye, Tornakápolna * Szögliget - Szin, Jósvafő, Szinpetri * Tornaszentandrás - Bódvarákó, Tornabarakony, 5 plébánia 16 fíliával.43 1978-tól Kádár László érsek irányította a csonka püspökségeket a megszűnésükig. 1982. május 22-én a Szentszék a csonka rozsnyói püs­pökség magyar adminisztratúráját - a kassaival és a szatmárival együtt - megszüntette és az Egri Főegyházmegyéhez csatolta.44 45 ADATTÁR x. A tornai főesperesség főesperesei Szentessy János Szentelése után 1780. október 18-tól Gácsfalván, később Rimaszom­batban lett segédlelkész, majd Berzencén plébános. Szányi Ferenc püs­pök káplánja, majd gr. Eszterházy László titkára és ceremóniáriusa. 1812-1814 között tiszteletbeli kanonok. 1814. június 11-től lett a rozs­nyói káptalan mester kanonokja, majd apostoli protonotárius, tornai- jászói főesperes, a zsinati vizsgálóbizottság tagja. 1814. november 20- tól a rozsnyói szeminárium első igazgatója volt 1821-ig. Teológiatanár­ként dogmatikát, szónoklattant tanított és a rozsnyói plébániát irányí­totta. A nógrádi és gömör-kishonti ítélőtábla ülnöke, püspöki pénztá­ros volt. Mint tornai és jászói főesperes halt meg Rozsnyón 1824. június i5-én.45 41 EFN. 1975. 212. p. 42 EFN. 1975. 217-222. p. 43 EFN. 1975. 221-222. p. 44 Az Egri Főegyházmegye Sematizmusa. VI. Eger, 2000.19-20. p. 45 SR. 1823. 4. p.; SR. 1829. 1. p.; SR. 1851. 11. p.; SR. 1855. 9. p.; SR. 1906. 7. p.; Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, 1999. (továbbiakban:

Next

/
Oldalképek
Tartalom