Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNY - Vörös Géza: Állambiztonság és egyházak
14 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) BM Állambiztonsági Szakbizottsága által a Belső Reakció Elhárítási Csoportfőnökség feladatainak, működési rendjének, struktúrájának kialakítására tett 1971-es javaslata, amelyben a III/III—1—b alosztály feladatai közül kiemelte a legális szerzetesrendekkel (bencések, ferencesek, piaristák és a szegény iskolanővérek) szembeni állambiztonsági feladatokat, s azokat a III/III—1—a alosztály tevékenységi körébe utalta.69 * 71 72 73 A III/III—1—b alosztály illetékességi körében csak az illegális szerzetesrendek tevékenységének felderítése maradt. Ezt a változtatást a dokumentum a mindkét alosztályon kívánatos „egységes profil” kialakításával indokolta. A III/III—1—c alosztály munkája nem változott, továbbra is a „protestáns egyházakban és a szektákban lévő ellenséges elemek elhárítása” volt a célja. A BM III/III. Csoportfőnökség 1972. április t-én kiadott ügyrendjében található szervezeti felosztásában a BM III/III—1. osztályt mint az egyházak vonalán tevékenykedő ellenséges elemeket elhárító osztályt említi, melynek feladatairól is tájékoztatást ad a dokumentum.?0 A BM III/III. Csoportfőnökség 1989-es állománytáblázatában található az Egyházi Reakció Elhárító Osztálynak az a hármas tagolása, amely 1990-ig fennmaradt: a III/III—1—a alosztály a római katolikus egyházzal szembeni, a III/III—1—b alosztály a római katolikus egyházi vezetéssel és intézményekkel szembeni, a III/III—1—c alosztály a protestáns és más egyházakkal, illetve szektákkal szembeni elhárítás feladatát végez- te.?> Hírszerzés és az egyházak Az állambiztonsági szervek természetesen nemcsak a hazai egyházakkal szemben végezték a munkájukat, hanem igyekeztek a külföldön élő egyházi személyek, intézmények tevékenységének felderítésével is információkat gyűjteni. Ezzel a feladattal a hírszerzés, illetve a kémelhárítás foglalkozott.?2 A második világháborút követően önálló szervként a politikai rendőrségen belüli hírszerzés csak 1950. január 1-jén, a Minisztertanácsnak alárendelt ÁVH keretében az I. főosztály 5. osztályaként jött létre.73 Az 69 MÓL. XIX-B-i-au 2. cs. 26. d. ?° ÁBTL. 4. 2. 80-223/1972. A BM III/III. Csoportfőnökség ügyrendje. 16. 71 ÁBTL. 1.11. 6. 16-80/73/1989. BM III/III. (Belső reakció elhárító) Csoport- főnökség állománytáblázata; Cseh, 1999. 88-89. P- Sajnos az iratokból nem derül ki, hogy mikor lépett érvénybe az állománytáblázat. 72 A politikai hírszerzés szervezettörténeti változásainak legalaposabb összefoglalója: Tóth Eszter: A politikai hírszerzés szervezettörténeti vázlata 1950-1990. (kézirat) 2009. (továbbiakban: Tóth, 2009.) 73 1950-ig az ÁVO és az ÁVH különböző osztályai foglalkoztak mindenféle hírszerzéssel. ÁBTL. 2. 1. XI/4. Javaslatok a BM és az ÁVH szervezeti felépítésére, jelentések és kimutatások 53.; Gyarmati György: Kádár János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. Fordulat és folyamatosság a kommunista párt politikájában, 1948-ban. In: Trezor 1. A Történeti Hivatal évkönyve, 1999. Szerk.: Gyarmati György. Bp., 1999.138. p.
