Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tabajdi Gábor: A III/III. Csoportfőnökség egyházi elhárító tisztjei a Kádár-korszakban
A III/III. Csoportfőnökség egyházi elhárító tisztjei a Kádár-korszakban Tabajdi Gábor A magyarországi egyházakkal kapcsolatban eddig főként „ügynökügyek” kerültek nyilvánosságra a Kádár-korszak állambiztonsági dosz- sziéiból. írásunkban elsőként mutatjuk be részletesebben a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségén dolgozó egykori tartótiszteket, az „egyházi elhárítás” parancsnokait és beosztottait.1 Az egyházi elhárító osztályok vezetői és munkatársai2 3 4 A „klerikális reakció elleni harc”3 a Kádár-korszakban is a politikai rendőrség« egyik legfontosabb feladatának számított. Bár az egyházi közelmúlt feltárásával számos kutatás foglalkozik, a vallásos szervezetek és intézmények ellen mozgósított erők szisztematikus számbavételére eddig még nem került sor. Pedig a diktatúra állambiztonsági szerveinek működése akkor érthető meg csak igazán, ha az ügynökök és más kollaboráns személyek tevékenysége mellett sikerül feltárni a különböző eljárások politikai megrendelőinek és végrehajtóinak a felelősségét, motivációját is. A szereplők teljes körének bemutatása segíthet megértetni a Kádár-korszakon belül bekövetkezett változásokat, a „kádárizmus” sajátosságait és máig ható következményeit. Az 1956-os forradalmat követően a Belügyminisztérium II/5-C Alosztálya vett részt az egyházak újbóli megfigyelésében, ellenőrzésében és megtörésében. Az egyházi ifjúsági szervezetek, „szervezkedések” felszámolása pedig a BM II/5-F Alosztály feladata lett. A Kádárrendszer konszolidálódásával egy időben, 1962-ben jött létre a BM III. 1 Az írás elkészítésében nyújtott segítségéért köszönetét mondok Vörös Gézának, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL.) referensének. 2 Az egyházi elhárítás Magyarországon tevékenykedő munkatársairól (belső elhárítás) még nem készült részletes elemzés. Az egyházak ellen tevékenykedő (III/I-es) hírszerzők és az állambiztonság vezetőinek legkorábbi bemutatását ld.: Szabó Csaba - Soós Viktor Attila: „Világosság”. Az Állami Egyházügyi Hivatal és a hírszerzés tevékenysége a Katolikus Egyház ellen. Bp., 2006. (továbbiakban: Szabó-Soós, 2006.); illetve fényképekkel együtt: Ungváry Krisztián: Kik voltak? Mit akartak? In: Rubicon, 2007. 3. sz. 29- 36. p. 3 A „klerikális reakció” megbélyegző összetételt 1945 után a Révai József vezette ideológiai apparátus dolgozta ki az egyházak ellen indított harc megkezdésekor. A fogalom 1956 után rövidebb ideig, eszmei tartalma évtizedeken át tovább élt. 4 A szervezet elnevezésének és felépítésének legfontosabb változásairól ld.: Cseh Gergő Bendegúz: A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata (1945-1990). In: Trezor. A Történeti Hivatal évkönyve, 1. Bp., 1999. 73-90. p.
