Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban
Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita ... 73 érdeke. Ahogy Szent Vencel elismerte a császár fennhatóságát, ugyanúgy el kell ismerni ma is a Habsburgok jogát a cseh trónhoz, mert csak így lehet biztosítani a békét és jólétet Csehország számára. 1669-ben Felix Kadlinsky Tanner könyvét cseh nyelvre fordította, hogy szélesebb körben elteijedhessen. Felix Kadlinsky előszavában azt írja, hogy amit Szent Vencel tett Csehországban, azt kell tennie a cseh nemeseknek saját birtokaikon. Templomokat építeni, missziós papokat hívni, őrizni a katolikus hit tisztaságát, és távol tartani mindent, ami ezt veszélyeztetné. Kadlinsky nem csak fordító volt, hanem maga is írt hasonló jellegű könyvet Szent Ludmilla életéről.11 Jan Tanner hasonló könyvet írt Albrecht Chanovsky-ról. Ebben a könyvben egy kortárs jezsuita példájával bizonyította, hogy Csehország nem csak a múltban volt „szent”, hanem a jelenben is. Chanovsky egész életét missziós papként élte le Csehországban, Tanner Csehország apostolának nevezi. Könyvében nem csak Chanovskynak, hanem több példás életű jezsuita misszionáriusnak (például Adam Kravafsky, Johannes Antaly stb.) is emléket állít. Történetileg sokkal pontosabb, mint Szent Vencel életéről írott könyve, mivel több forrás állt rendelkezésére, és fel tudta használni azoknak az embereknek az elbeszéléseit is, akik személyesen ismerték Chanovskyt.12 Ugyanazokat a tulajdonságait emelte ki, mint Szent Vencel esetében, csak jobban hangsúlyozta alázatosságát és szerénységét. Könyvének Chanovsky szentté avatásának előkészítése,« de erre végül nem került sor. Jan Tanner hagiográ- fiai munkái nem tekinthetők tudományos történeti munkáknak. Célja elsősorban az erkölcsi nevelés és Csehország katolikus gyökereinek vonzó bemutatása, mégis fontos szerepe volt a történelemtudomány népszerűsítésében. Jan Tanner öccse, Matéj Tanner (1630-1692) szintén foglakozott történelemmel, de az ő érdeklődésének központjában saját rendje állt. Societas Iesu usque ad sanguinis et vitae profusionem militans, in Europa, Africa, Asia et America, contra gentiles, mahometanos, judaeos, haereticos, impios pro Deo fide ecclesia pietate, sive vita et mors eorum, qui ex Societate Iesu in causa fidei et virtutis propugnatae, violentia morte toto Orbe sublati sunt című könyve 1675-ben jelent meg Prágában, Karel ákréta és Johannes Georgius Heinsch illusztrációival. Ebben a könyvében azoknak a jezsuitáknak az életrajzait gyűjtötte össze, akik hitükért üldöztetést szenvedtek vagy vértanúhalált haltak. Magyar szempontból fontos, hogy feldolgozta a három kassai vértanú, Leleszi János és az Erdélyben vértanúhalált halt olasz jezsuita, Emmanuel Neri történetét is. Matéj Tanner a történeti hitelességhez ragaszkodva írta meg az életrajzokat, melyekben röviden ismerteti az adott terület korabeli viszonyait. 1694-ben Societatis Iesu 11 Kadlinsky, Felix: Éivot Swaté Lidmily Rodicky, Muceldlnice a Patronky Ceské dwogi Slawau, totiz zemskau a nebeskau ozdobeny. w Praze, 1702. 12 Tanner, Johannes: Vir apostolicus seu vita et virtutes R. P. Alberti Chanovsky. Colonnae, 1660. (továbbiakban: Tanner, 1669.) 161-166. p. « Tanner, 1660. 3-4. p.
