Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében

A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében 51 keresztet és hat képet említ. Ezek közül három ábrázolását is ismerjük: Szűz Mária, Keresztelő Szent János, valamint Péter és Pál apostolok.28 Egy érdekes hagyomány maradt fenn a Nagytótfaluban élő több Konyhás nevű családdal kapcsolatosan. A történet úgy szól, hogy ami­kor a pálosok a török betörésekor elmenekültek a kolostorból, az egyik közülük a „konyhás barát”, aki a konyhán teljesített szolgálatot, a falu­ban telepedett le. Református hitre tért, megnősült és sok gyermeke született. A mai Konyhás família ettől a szerzetestől származtatja ma­gát. Nem tudjuk, hogy van-e ennek a hagyománynak történeti magva, mindenesetre tény, hogy a török kiűzését követő legelső adóösszeírás­okban már szerepelnek Konyhás nevűek.* 26 A kolostor helyének azonosítása: írásos források és terepbe­járások A török kiűzése után a pálosok nem jelentkeztek az Újszerzeményi Bi­zottság előtt a bajcsi kolostorért és a hozzá tartozó birtokokért. így ezeket a területeket a Siklósi várhoz csatolták és Caprara császári tá­bornok kapta adományul, a felszabadító hadműveletekben szerzett érdemeiért. Utóbb, 1727-ben mégis jelentkezett a szerzet a birtokaiért, de ekkor ezt a kérelmet már nem lehetett teljesíteni, bár a Helytartóta­nács jogosnak ítélte meg. Az elutasítás mellett azzal vigasztalták a ren­det, hogy a mágocsi uradalmat - ahol igényeik nem álltak erős jogi alapon - elnyerték és a birtokköveteléseiket így kiegyenlítették.2 28? Az ,Acta Paulinorum” szerint még 1721-ben is tanúkat kerestek a bajcsi pálos kolostor helyének azonosításához. Az egyik korabeli tanú, Mátyás Ferenc körülbelül 80 éves kisharsányi lakos volt. Szerinte a templom és a kolostor romjai az egykor közönségesen „Barátlakás” nevezetű réten állottak. Ez a név sajnos már kihalt, illetve úgy tűnik, hogy csak ideiglenes lehetett, mert a globálisabb dűlőelnevezés a „Bajcs” illetőleg „Bajcsi-rét” maradt fenn csupán. A másik meghallga­tott tanú Erdősy Péter, aki szintén nyolcvan év körüli lehetett, úgy hal­lotta, hogy a bajcsi hegyek között voltak a romok.28 A két tanúvallomás és a már fentebb idézett primer forrásadat 1410-ből egyértelművé tette számunkra, hogy a kolostor az itteni he­gyek között elnyúló fő völgyből kiágazó valamelyik mellékvölgyben állhatott. Pontosabban az oklevél völgyek összeszögelését, völgykatlant (convallum) említ, amikor Garai Miklós adományt tesz a bajcsi pálo­soknak. így a helyét eleinte több ízben is e mellékvölgyekre fókuszálva próbáltuk meg fellelni. 28 Knapp, 1994.100. p. 26 Fejes, 1937. 82. p.; Berze-Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok. Pécs, 1940. II. köt. 591. p. 2? Fejes, 1937. 82. p.; Németh, 1900. 87. p. 1724-ben vizsgálatot tartottak Bajcs, Nagyfalu, Gyűrűs, Körtvélyes és Telekrend határainak megállapításá­ra. 28 DAP, 1975. 5. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom