Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében
46 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) Még egy évszázad sem telt el és ismét viszálykodik a két egymás közelében fekvő szerzetesi ház. Végül is 1392-ben - fogott bírák közreműködésével - Márton trinitási apát mind Siklósi Pál fia Miklóssal, mind a bajcsi pálosokkal folytatott hatalmaskodási pereiben egyezségre jutnak. Az Ivánnal foglalkozó okleveleik kivételével valamennyi írást megsemmisítik és a perbeli bírságpénzeket elengedik.? A bajcsi kolostor birtokai Az alábbiakban időrendbe szedjük a kolostor birtokállományának a gyarapodását, és megkíséreljük földrajzilag is elhelyezni azokat. A mellékelt térképvázlaton kérdőjelet tettünk a néhány bizonytalan lokalizá- lású helyhez. Az alapítás körüli időszakban csak a kolostor közvetlen környezetében lévő rétről, malomhelyről és a már emlegetett udvarházról van szó. Itt lehetett a kolostor mindennapi ellátásához szükséges kert is. Körtvélyesi András fia Lőrinc a Körtvélyes falutól északra lévő kaszálóját 1 márkáért eladta a pálosoknak. A település pontos helye nem ismert. Valahol Siklós vidékén feküdt, idevaló nemesek a későbbiekben is feltűnnek a forrásainkban. Baranyában több mint tíz hasonló név maradt ránk, mindegyik vadkörtefáról kapta a nevét. Ezek közül topo- gráfiailag a legközelebb esik a Magyarmecske területén lévő „Körtéjös”, illetve „Körtéllös” nevű legelő. 1360-ban a bajcsi konventet említi Csánki Dezső, de az eredeti oklevelet, amely műve megírásakor még a gróf Zay család levéltárában volt megtalálható, egyelőre nem sikerült fellelnünk.9 10 1394-ben a pécsi várbeli Keresztelő Szent János templom kanonoka, János mester 20 forintért eladta a Nagyfaluban lévő egyik telkét malommal és más tartozékokkal együtt. Ez ma Siklósnagyfalu, amely már egy 13. század végi határjárásban is szerepel.111410-ben arról szerzünk tudomást, hogy a kisharsányi Garai birtokokkal is szomszédos a kolostor. Garai János nádor ekkor oklevelében bizonyítja, hogy személyesen megjelent a kolostornál és hét hold termőföldet adományozott, amelyek a hegyek fölött terültek el. A harsányi hegy nyugati lejtőjén szántók és erdők váltakoztak egymással. Valószínűleg irtással még újabb szántókat nyertek az itt elterülő erdőségekből. Utóbb a hegy déli felén szőlőművelés folyt, ide is nyilván az erdő kiirtása után telepítettek szőlőt.12 1430-ban Garai János özvegye a kolostornak adja Tótfaluban lévő összes szőlejét, amelyet férje végrendeletében hagyott rá. 1446-ban Haraszti Imre és felesége Orsolya adományozza a Haraszti falu terüle9 Sörös Pongrácz: Az elenyészett bencés apátságok. Bp., 1912. (A Pannonhalmi Szent-Benedek Rend Története, XII/B.) 377-378. p. 10 DAP, 1975. 2. p.; Györffy, 1987. 332. p.; Csánki, 1894. 460. p.; Baranya Megye földrajzi nevei. Szerk.: Pesti JÁNOS. Pécs, 1982. (továbbiakban: Pesti, 1982.) II. köt. 237/91. sz. 11 DAP, 1975. 2. p.; Györffy, 1987. 345. p.; Csánki, 1894. 463. p. 12 DAP, 1975. 2 p.; Németh, 1900. 84. p.; Knapp, 1994. 90. p.
