Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században

A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században II. 11

ben bigottá vált volna. Rákóczi 1701-ben összeírt könyvtárában minden bizonnyal felesége könyve volt az, amely a Szalézi Szent Ferenc által alapított vizitációs nővérek első főnöknője, Madame Chantal életéről szól.32 Az 1641-ben meghalt, s csak a 18. században kanonizált Szent Chantal Franciska rendje, amelynek már a 17. század második felében számos kolostora volt Franciaországban, a középkori aszketikus szerzetességgel szemben a kolostori élet és vallásgyakorlat világiasabb formáit valósította meg. A Rákóczi-könyvtár Chantal-kötete, amelyet az előkelő Rabutin-Bussy család egyik nőtagja írt, 1697-ben jelent meg Párizsban,33 vagyis Rákóczi felesége már magyarországi tartózkodása alatt szerezte be. A hessen-wanfriedi őrgrófok, akárcsak a Rákócziak, protestánsokból lettek katolikusok, mégpedig Hessen-Rheinfelsi Ernő herceg 1657. évi nevezetes áttérése következtében, vallásváltásáról Párizsban jelent meg könyv 1669-ben,34 amelyet unokája, Charlotte Amália Magyarországra is elhozott magával az 1701. évi Rákóczi- könyvjegyzék tanúsága szerint.35

Rákóczi Vallomásaiban írja, hogy az 1690-es években jezsuita gyóntatója volt, személyét azonban homályban hagyja, tény, hogy könyvei között több jezsuita munka is szerepel, többek között Másén divatos Speculum Imaginum Veritatis c. emblémáskönyve, amelyben Rákóczi Báthori-ősei, Báthory István lengyel király és felesége, Jagelló Anna emblémájáról is megemlékezik a szerző.36 Rákóczi gyermekkorában mind a ferences, mind a jezsuita ájtatossághoz közel került, 1688- ban a Rákóczi-árvák könyvei között „egy magyar Kempis” és „Szent Ignác és Serafin Szent Ferenc élete” is feltűnik,37 a Szent Ignácról és Szent Ferencről szóló könyv(ek) a fejedelem 1701. évi könyvlistáján is szerepelnek, ekkor azonban Rákóczinak a jezsuiták által inspirált ájta- tosságáról a Borgia Szent Ferenc életéről és csodáiról szóló kegyes olvasmány is árulkodik.38 33 34 * * 37

a2 Magyarországi magánkönyvtárak 2. 1588-1721. Szerk.: Monok István - Varga András. Szeged, 1992. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 13/2.) (továbbiakban: Monok-Varga, 1992.) 159. p.

33 Bussy-Rabutin, Lo ui se - F ranqo ISe de: La vie et abrégé de Mme de Chantal, premiére mére et fondatrice de l’ordre de la Visitation de Ste Marie. Paris, 1697.

34 Köpeczi Béla: A vallási türelem és II. Rákóczi Ferenc. In: Rákóczi állama Európában. Konferencia a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója emlékére. 2005. szeptember 15-16-17., Szécsény. Szerk.: Bagyinszki IstváNNÉ- Balogh Zoltán. Salgótarján, 2006. (Discussiones Neogradienses 8.) 87. p.

3s Monok-Varga, 1992.158. p.

s6 Gyulai Éva: Báthoriak az emblematikában. In: A Báthoriak kora (A Báthoriak és Európa). Tanulmánykötet. Szerk.: Ulrich Attila. Nyírbátor, 2008. (A Báthori István Múzeum Füzetei. Új sorozat 3.) 77-78. p.

37 Thaly Kálmán: A Rákóczi árvák 1688-ban Munkács várában maradt és Patakra vitt ingó értékeinek lajstromai. In: Történelmi Tár, 9. Bp., 1886. 769-789. p., 781. p.

38 Monok-Varga, 1992.156. p.