Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században

A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században I.

13

lomában nem sokkal a nagyszombati társulat létrejötte után, 1665. május 31-én alakult meg a Congregatio Agoniae Christi, amelyet VII. Sándor pápa bullával erősített meg, s működésére Pálffy Tamás egri püspök adott engedélyt, s egyik első jezsuita vezetője, praesese Kiss Imre, Báthori Zsófia gyóntatója és lelki vezetője volt.3°

A sárospataki Agóniát, amely a legkorábbiak között van Magyarországon, egy évvel a kassai társulat megalakulása után, 1666-ban alapították, s természetesen a fejedelemasszony és fia is rögtön beírták a nevüket a Társulat albumába, hiszen ez is nyilvános hitvallásuk része volt.* 30 311. Rákóczi Ferencről egyébként a temetési beszédek mint mélyen vallásos lelkületű, a Mária-tiszteletet különösen gyakorló fejedelemről emlékeznek meg, tagja volt a kassai, az ungvári, a szepesi, a gyöngyösi jezsuiták által alapított társulatnak is.32 33

A vallásos társulatokba való belépés, illetve a társulati tagság az áj- tatosság egyik legszembetűnőbb, leginkább példára buzdító formája volt, így 1661. október 26-án, két hónappal áttérésük után, a jezsuiták ungvári Mária-kongregációjának címereskönyvébe mind Báthory Zsófia Anna Katalin, mind fia, Rákóczi György Ferenc külön-külön jegyezte be a nevét, a Báthori-címer fölé a bejegyzés dátuma mellé pedig ezt írták: „Dícsírtessék az Oltáriszentség”. Ferenc nagyapja, a protestáns I. Rákóczi György latin jelmondatát íratta a Rákóczi-címer fölé: „Si Deus pro nobis, quis contra nos”. Az ungvári jezsuiták később Báthori Zsófia neve mellett azt is megjegyezték, hogy meghalt.33 A haláláról való megtatik, Regulái, Búcsúi, és némely bizonyos Ahitatossági. Nagy-Szombatbaan Nyomtattatot 1686. (RMK I. 1355.) (továbbiakban: Christus Halála, 1686.) 10. p.

30 Knapp Éva: Vallásos társulatok, rekatolizáció és társadalmi átalakulás Kassán a XVII-XVIII. században. In: Századok, 1995. 791-814. p. (továbbiakban: Knapp, 1995.) 799. p.

31 „Domi autem in Residentia novum hoc anno pietatis incitamentum inchoavimus, Sodalitatem Agoniae Christi pro felici morte; qui titulos innumeros accivit statim: ipsique celsissimi Principes Congregationis albo sua nomina addidere manu propria libentissime.” EK K Ab 95/1 p. 35. (Annuae 1666); Gyulai, 2008. 303. p.

32 Knapp Éva: Egy XVII. századi népszerű imádságoskönyv az Officium Rákóczianum története I. In: Magyar Könyvszemle, 1997. 2. sz. 149-167. p., 5. sz.jegyz.

33 .ALBUM CONGREGATIONIS B. MARIAE VIRGINIS ERECTAE ET CONFIRMATAE IN COLLEGIO S. J. UNGVARII ANNO 1636. RENOVATUM ANNO 1671. ITEM 1756. [...] A 3. sz. alatt (a 3. levelen) a teljes Báthoiy-czímer látható [...] Vörös mezőben ezüst állkapocsból kinőtt három ezüst, jobbra s lefelé forduló farkasfog. A czímert környező zöld koszorú hiányzik, e helyett azt arabeskek ölelik. A czímer fölött: «t 1661. 24. Octobris. Dicsirtessék az oltári szentség.» Alatta: «Sofia Anna Katarina Batori m. p.» sajátkezűleg; s még alantabb: «mortua». [...] A 4. sz. (5-ik levél) a Rákóczi-czímert ábrázolja... Vörös mezőben zöld hármas hegyből növő arany keréken álló fekete, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú sas, mely fölemelt jobbjában egyenes, aranymarkolatú kardot tart. A czímert