Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - DISPUTA - Mózessy Gergely: A Prohászka-disputához
A Prohászka-disputához 1 17 nek származását és eredeti identitását később az egyházmegye mindenáron titkolni is igyekezett!)10; naplóiban pedig a szintén zsidó származású Gerely Józsefről - aki egyébiránt a Diadalmas világnézetet komolyan kritizálta - nagy szeretettel, elismerőleg emlékezett meg.11 Úgy vélem, a Prohászka-szövegek hatásmechanizmusa, „dekódolása” terén írottak nem kellően megalapozottak, túl sok benne a feltételezés. Fazekas Csaba azt állítja, hogy kisebbségi létben élve elhanyagolható tényező, hogy a zsidóság különbséget tesz-e a soraikból származók és a „goj”-ok közt. - Mivel azonban kulturális és gazdasági téren maga is elfogadja a felülreprezentáltságot, érve önmaga ellen fordul. E kulcs- fontosságú szegmensekben - és bizonyos értelmiségi pályákon, melyek társadalmi súlya egyes történelmi helyzetekben időlegesen felértékelődött - a zsidóság vallási hagyományból, összetartozás-tudatából eredeztethető megkülönböztető fellépés jelentős súlyú volt és irritálta a többségi társadalmat. Azt Fazekas Csaba is elismeri, hogy Prohászka képes distinkciót tenni, azaz nem - mindig - kezeli homogén tömbként a zsidóságot. Ennek kapcsán az elfogultsággal semmilyen irányban nem vádolható Gergely Jenőt szeretném idézni, aki egész más távlatokat felvillantva mutatta be a törésvonalak helyét Prohászka gondolkodásában: „Nem az a választóvonal, hogy ki volt istenhívő keresztény vagy istenhívő zsidó, hanem az, hogy ki helyezkedett a valláserkölcsöt elvető radikális liberális vagy szocialista platformra ami részint együtt járt egyfajta nemzeti közömbösséggel is - és ki nem. Ha a közérthetőség kedvéért Prohászka úgy fogalmazta: hogy szerinte van jó zsidó és rossz zsidó; úgy azt is megtette, hogy világosan kifejezésre juttatta: van jó keresztény és erre a névre méltatlan, hogy van magyar hazafi és ezt megtagadó. A fő cezúrák, a törésvonalak tehát az ő társadalom-felfogásában a társadalmi igazságosság és igazságtalanság, a hit és a nemhit, a hazafiság és hazátlanság mezsgyéjén húzódnak.”12 Mindezt azért idézem ilyen hosszan, mert úgy gondolom, tematizálásunk leszűkíti a valóságot. S bár jelszavakban hirdetjük, hogy a gondolatrendszert az életmű egészében vizsgáljuk, mégiscsak szemellenzőt veszünk fel általa. 10 Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár - No. 5984. cs. Élő rokonai miatt a személyt megnevezni nem kívánom. 11 Lásd Prohászka 1914. jan. 28-i és 1915. szeptember 20-i naplójegyzeteit. Gergely, 1996.201. p. 12
