Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök az erdélyi fejedelmi udvarokban a kolozsvári számadások tükrében (1605-1649)

64 Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) Oderafrankfurtba és Leidenbe ment továbbtanulni.17 Megállapíthatjuk tehát, hogy míg a század elején a wittenbergi egyetemen tanultak többnyire a későbbi udvari lelkészek, a fél évszázad középső' harmadában a helyét Heidelberg vette át, majd fokozatosan, hollandiai és angliai egyetemek lettek a peregrináló protestáns diákok célpontjai, így a később udvari papságra jutottaké is. Út az udvari papságig A meg szokott életutat a kollégium elvégzése után a rektorság, majd peregrináció, azt követően lelkészség/professzorság jelentette és álta­lában innen hívta meg a fejedelmi akarat őket az udvarba, hogy a feje­delem és családjának hitéletét felügyeljék. Azok alkotják az első csopor­tok, akik a megszokott életpályával rendelkeztek, a másikat pedig az ez alóli egyetlen kivétel Milotai Nyilas István jelenti, aki a tiszántúli püs­pöki széket cserélte fel a gyulafehérvári udvari papi tisztséggel. Több­ségük útja innen a püspöki tisztséghez vezetett. Az udvari papságot megelőző életpályát résztelezve az egyes szemé­lyek esetében így alakult: Alvinczi Péter 1601-től debreceni rektor lett, majd 1603 őszén váradi elsőpap lett, 1604. február 22-én már a bihari egyházmegye esperesévé választották. 1605 legelején a németek garáz­dálkodásai miatt a legelőkelőbb polgárok és a nemesség (Nagy)Kerekibe, Bocskai várába menekültek - velük Alvinczi is - és még februárba is oda küldte a szatmári tanács számára a meghívóleve­lét. O azonban legkésőbb márciustól már Bocskai fejedelem udvari papja lett.18 Keserűi Dajka János szintén váradi lelkész volt 1611-től, míg 1615-ben Bethlen Gyulafehérvárra nem hívta udvari papjának. Utóda a fejedelmi udvarban a fent már említett Milotai Nyilas István lett, aki Heidelbergből 1603-ban hazatérve debreceni tanár lett, majd Nagykállóban, Szatmárban lelkészkedett. Utóbbi helyen esperessé majd pedig 1614-ben a tiszántúli egyházkerület püspökévé választot­ták.1? Milotaival párhuzamosan szolgált Geleji Katona, aki felszentelé­sét követően egyből az udvarba került.20 Tolnai Dali János - aki felesé­ge révén rokonságban állt Gelejivel, a püspök ugyanis felesége nagybátyja volt — miután 1638-ban hazatért és következő évben tavasz- szal reverzális adott, azután foglalhatta el a sárospataki kollégium rectori hivatalát. Nagyon sok újítást léptetet életbe, majd a nagy ellen­szenvvel szemben 1642 végén miskolci lelkészséget választotta. Innen távozva lett 1644-ben az iljabb Rákóczi fiú udvari papja.21 Csulai György Gyulafehérvárott lett professzor majd 1623-ban ud­17 Petrőczi Éva: Keresztúri Pál prédikációja Rákóczi Zsigmond keresztelőjén 1647-ben. In: „Idővel paloták...” Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk.: Horn Ildikó - G. Etényi Nóra. Bp., 2005. (továbbiakban: Petrőczi, 2005.) 399-411-, 403-404- P­18 Heltai, 1994.107. p. 19 Zoványi, 1977.1882. címszó. 20 Bőd, 1766.71-76. p. 21 Zoványi, 1977.3009. címszó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom