Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök az erdélyi fejedelmi udvarokban a kolozsvári számadások tükrében (1605-1649)

62

Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008)

A származás

Származásuk alapján több csoportba sorolhatóak: az egyikbe a kis és középnemesi származásúak tartoznak: Csulai György Alvinczi Péter és Rettegi Jánosa, a másikba Czeglédi János és Keresztúri Bíró Pál, akik mezővárosi polgárcsaládból származtak, Milotai Nyilas István, Geleji Katona István jobbágyivadék lehetett. Tolnai Dali János és Medgyesi Pál pontos származása nem ismeretes. Keserűi Dajka János pedig nemeslevelet kapott Bethlen Gábortól^

Részletesebben természetes módon a nemesi származásúakról tudunk többet: Alvinczi Péter kisnemesi családból származott, Enyeden született 1575 körül, a család birtokai Enyeden és Várad környékén le- hettek.s Csulai György családjának nemessége Bőd Péter szerint Szent László királytól eredt, az mindenestre bizonyos, hogy Hunyad vármegyei tekintélyes középnemesi család sarja volt. Apja Csulai János, anyja pedig Barcsai Ákos - későbbi erdélyi fejedelem - testvérhúga: Borbála volt.3 * * 6 7

Czeglédi János és Keresztúri Bíró Pál neve is árulkodik a Cegléd ill. Bodrogkeresztúr mezővárosból való származásukról.

Geleji Katona István származásáról ismerünk még részleteket, ő 1589-ben a Mezőkeresztes melletti Gelej nevű falucskában született. Bőd Péter szerint édesapja meghalt fél éves korában, őt magát pedig a mezőkeresztesi csata után tatárok rabolták el, majd Szolnokon eladták törököknek. Innen váltotta ki édesanyja. Aki eleve papnak szánta fiát, ezután még inkább meg is tett mindent, hogy az lehessen.7

Ugyanakkor itt kell megjegyeznünk, hogy magyar jogi felfogás szerint a lelkészeket hivatalból a nemesi rendbe tartozóknak tekintették. A lelkész özvegyek és árvák sorsát rendezte a Bocskai István által kiadott majd, Báthory Gábor és Bethlen Gábor által is által megerősített mindenféle teherviselés alól mentesítő oklevél.8

3 Szenei Molnár Albert naplója. Közzéteszi: Szabó András. Bp., 2003. (Historia Litteraria 13., továbbiakban: Szenci-napló, 2003.) 176-177., 231. p.

1 Késó'bbi másolata az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban.

s Heltai János: Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok. Bp., 1994. (továbbiakban: Heltai, 1994.) 95-100. p.

6 Bőd Péter: Szmirnai Szent Polikárpus avagy sok keserves háborúságok között magok hivataljokat keresztyéni szorgalmatossággal kegyesen viselő erdélyi református püspököknek históriájok... Nagyenyed, 1766. (továbbiakban: Bőd, 1766.) 90-95. p. Ld. még: Böjthe Ödön: Hunyadmegye Sztrigymelléki részének és nemes családainak története tekintettel a birtokviszonyokra. Budapest 1891. 154-155.

7 BŐD, 1766. 71-76. p.

8 További részletek: Dáné Veronka: „...Hogy gyászos állapotjok vigasztalás vehessen.” In: „Nincsen nekönk több hazánk ennél...”. Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Szerk.: Barta János, ifj. - Papp Klára. Bp., 2004.174-184. p.