Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Fekete Csaba: Adalék a Lilium humilitatis elterjedéséhez
Adalék a Lilium humilitatis elterjedéséhez 17 Arra mutat több egykorú diák nevének fölbukkanása ebben a gyűjtelékes kötetben, hogy az egyívásúak a munkát (a hasonló munkákat) több példányban leírták, ahogyan ez a dictatumokkal szokás volt, és így mindegyikőjük összerakhatott belőle magának egy teljes példányt. Professzoruk munkáját, a prédikálás módszertanára bevezető kompendiumot, gyakorlatban közvetlenül felhasznált kézikönyvként megszerezték még imádságokkal és ágendával. így keletkezett szertartási vezérfonaluk, példatáruk, segédletük, amelyet használhattak szertartáson vagy magános áhítaton, mikor később iskolai pályafutásuk után gyülekezetben kellett újdonsült ekkléziasztaként helyt állniuk. Ezen a ponton nem hiányozhat az óvás a műfaj miatt. Irodalomelméleti megközelítésben sem szabadna szépirodalomként olvasmánynak tekinteni ezeket a liturgikus segédleteket, és használatukat minden megkülönböztetés nélküli olvasásnak, textusként vagy narrációként minősíteni. Akkor sem volna ez helyénvaló, ha csupán otthon, családban vagy magánosán imádkozta volna ezeket mindenki, valójában félig hangosan, mert akkor ez volt a természetes és még sokáig szinte kizárólagos. Legkevésbé a szertartás folyamán elhangzott imádságra illik az olvasmánnyá, szépirodalmihoz mért alkotásként való klasszifiká- lás. Az imádságot imádkozták. Közösségben. Több másoló nem jegyezte fel a nevét. Úgy látszik, az imádságokat kettesével másolták le. Nem mindenütt. Van olyan hely is, ahol a lap közepén más írással folytatódik a szöveg, alkalmilag átvették egymástól a munkát. Az utolsó imádság ma már teljesen hiányzik, az előtte való sem fejeződik be. A XVI. imádság e mondatának elejéből megvan ennyi: ...egy úton jöjjön az ellenség, de megűzetvén | (142).9 Megvan a custos is, de a következő lapból és a folytatásból csak töredék maradt. A kézirat valamikor megcsonkult, egy levél foszlányai látszanak. Két vagy három levél következhetett még, ha nem tartozott még valami más kézirat a kis kötetbe, amelynek mérete 155 x 85 mm, későbbi bőrkötésben. A kézírásos szövegtükör 130-135 x 65-70 mm. A kéziratos másolat fontosabb eltérései Csak az imádságokat tartalmazza a másolat. Semmi nyoma nincs Técsi Joó Miklós nevének, könyve teljes címének, tisztelgő versnek, szerzői előszónak. Lehetséges, hogy ez a hiány kezdettől fogva csupán a kéziratos előzmények használatára vezethető 9 Fazekas Gergely Tamás idézett kritikai kiadásának lapszámára utalok itt és alább is.
