Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Fekete Csaba: Adalék a Lilium humilitatis elterjedéséhez

14

Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008)

[3] Komáromi Csipkés György Ágendája (címtelen kézirat); Mányoki János és Ladányi J. István kezeírása (1666); * Készült az OTKA TS 049863 támogatásával.

[4] Orationes ex Lilio Humilitatis (kézirat); Debreceni [Hentes?] András (1666), Vörösmarti Mátyás, S. P. B., és még körülbelül öt diák) kezeírása.

írásom elsődleges tárgya az egybekötöttek közül a [4] tétel, azaz Técsi Joó Miklós imádságos könyve. A szintén kolligált [3] tétellel máshol foglalkozom részletesen.

Az Orationes ex Lilio humilitatis keletkezése és leírói

Megállapíthatatlan, hogy a másolatoknak van-e közük Martonfalvi Tóth György professzor nyilvános előadásaihoz (praelectiones publicae). Ez egyébként magától értetődő lehetőség. Ha egykor beleépült volna a teológiai előadások rendjébe, akkor ez az imádságos könyv eleve készülhetett dictatum gyanánt. Szintén valós feltételezés, és ez még sokkal valószínűbb, hogy a másolás háttere a kollégiumi diákság nevelésében közönséges módszer, a collatio, azaz iskolai törvényekben kötelezett önképzés, a tananyag néhány fős csoportban való feldolgozása. Ezeken a publicus praeceptor által felügyelt alkalmakon másolhatták vagy írhatták egyszerre többen diktálásra az imádságokat.

Némelyik imádság első betűje a kéziratban iniciáléra emlékeztet. Ha ez végig következetes volna, akkor túlzás nélkül azt vélhetnénk, hogy valamikor az egészet nyomtatott kiadásból másolták. Nem következetes a kezdőbetű alakja, és iniciálé kéziratos forrást is díszíthetett.

Ez a (körülbelül) tíz diák - többségében legalábbis, ha esetleg nem is mindegyik - tanpályája végén járt a másolás évében. Általában öt-hatéves felsőbb tanulmányok után kellett számítaniuk arra a tógátusoknak, hogy hamarosan önálló státusban tanári vagy lelkészi tisztség ellátását bízzák rájuk a gyülekezetek. A törökvész és az ellenreformáció kettős szorításában nélkülözhetetlenek voltak az egyéni és közösségimádságok, mint ahogy általában a vallásos jelenségeknek lélektani és társadalmi funkciójuk is van a liturgikus és kegyességi mellett. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezeknek a kéziratos másolatoknak közvetlenül gyakorlati liturgikus funkciója mindig volt, nem csupán vagy nem is első sorban tanulmányi, ezt a kötethez csatolt másik kéziratos munka is erősíti. Tudniillik a következő.