Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dienes Dénes: Sárospatak reformációja
Sárospatak reformációja 55 Perényi Péternek ajánlotta.2s A címer fölé nyomtatott idézet már önmagában is beszédes: „Aki engem meg valland emberek előtt, én is azt vallani fogom az én szent atyám előtt. Aki penig engem meg tagadand emberek előtt, én is azt megtagadom az én szent atyám előtt, ki meny- nyekben vagyon.”25 26 (Mt 10, 32-33) A Perényi-címer fölé helyezett szöveg világos utalás a nagyúr „hitvalló”, azaz a reformációt támogató magatartására. Az ajánlás pedig tovább erősíti ezt. Gálszécsi mester személyes hangnemben ír „szerető nagyságos földesurának”, és mint „jámbor szabadjának hű fia” ajánlja munkáját. Személyes kapcsolatra utal az a megjegyzése is, hogy Perényinek Gálszécsi környezetéből való távozását követően készítette el könyvecskéjét. Ez a kapcsolat még tovább erősödhetett, s ennek eredményeként kerülhetett Gálszécsi Patakra 1537 folyamán, először talán udvari lelkésznek, majd 1538-ban ő lett a város plébánosa. Ugyanebből az évből még egy beszédes adat: Bencédi Székely István szikszói iskolamester Perényi Péternek ajánlotta himnuszfordításainak első kiadását.2? Perén}! Péter életútját nem követjük tovább, majd még visszatérünk hozzá. A felsorakoztatott adatok eléggé meggyőzően bizonyítják, hogy lutheránus papokkal vette magát körül, és támogatta a reformáció munkásait. Az is lehetséges, hogy így volt már ez a harmincas évek elejétől, de bizonyosan ez volt a helyzet az évtized közepétől kezdve. Sárospatak és a reformáció Úgy tűnhet azonban, hogy ami a várban történt, nem volt különösebb hatással a város vallásos életére. Ezt látszik igazolni az 1537-ben lezajlott nevezetes esemény. Ez év decemberének végén Sárospatakon folytak a két király (I. János és I. Ferdinánd) közötti béketárgyalások Johannes Wese lundi-, Frangepán Ferenc kalocsai érsek, Fráter György váradi-, és Brodarics István váci püspök és mások részvételével.28 29 A főpapok misén vettek részt (Perényi azonban nem!) a templomban, amit Tamás pataki plébános, a szepesi káptalan éneklőkanonokja celebrált. Ezek szerint ekkor még sértetlen volt a városban „a régi egyház állása”.2? Egyrészt elképzelhető, hogy ekkor a város népe még valóban nem a lutheri eszmék hatása alatt élt többségében, másrészt viszont a liturgiái körülményekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A reformációnak ebben a szakaszában, a harmincas években elsősorban még az egyház belső, tartalmi megújítása iránt tápláltak reménységet a reformáció munkásai, hiszen a külső dolgokhoz való ra25 Régi Magyarországi Nyomtatványok 18. (A továbbiakban RMNy) 26 Divéky Adorján: Gálszécsi István énekes könyvének újabb töredéke. (Egy hasonmás melléklettel és két szövegképpel.) Magyar Könyvszemle, 1911. 10- 1327 RMNy 26. 28 EtE III. 205-208. 29 Szűcs Jenő: Sárospatak Reformációjának kezdetei... i. m. 29. Az esemény részletes ismertetése: DÉtshy Mihály: Sárospatak vára... i. m. 64-65.
