Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dienes Dénes: Sárospatak reformációja
Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) 54 rilis 17-i keltezéssel helyeztette el evangéliumi hitének bizonyságaként a Jelenések 1,3 alapján szerkesztett mondatot: „Felix Civitas in qua verbum Dei praedicatur et observatur illud.”20 Az építkezés egyik következménye volt, hogy Perényi Sárospatakra tette át udvartartását. Ez pedig azt jelentette, hogy Patakon egészen biztosan megjelentek a lutheránus prédikátorok. 1537-től folyamatosan adatok igazolják, hogy nagyfontosságú ügyeknél jelen voltak vagy egyenesen ők jártak el a főúr nevében.21 Az „ő lutheránus prédikátora” általános megnevezés mellett neveket is ismerünk: István presbiter, Patak plébánosa 1538 októbere és 1541 júliusa között többször is intézkedett különféle ügyekben; Dévai Mátyás 1539-40 között volt udvari káplán; Dobai András a „Bodrog partján” keltezte énekét 1540-ben; 1541 novemberében „Imre presbiter, kegyelmes urunk káplánja” fordul elő egy Patakról írt levélben. Ő talán azonos azzal az Újhelyi Imrével, aki 1533-ban iratkozott be a krakkói egyetemre.22 * 24 István presbiter feltehetően azonosítható Gálszécsi Istvánnal. Gálszécsi 1524-ben a bécsi, 1527-ben a krakkói egyetemen tanult, ahol megszerezte a borostyánkoszorús (baccalaureus) egyetemi fokozatot 1528- ban.23 1532-ben Wittenbergbe ment, ahol 1534-ben magiszter lett. Egyetemi tanulmányai és fokozatai igen alapos, színvonalas képzettségről tanúskodnak. Minden bizonnyal már itthon, wittenbergi tanulmányai előtt megismerte Luther tanítását, tehát 1528 és 1532 között. Hogy hol tartózkodott ezekben az években, az bizonytalan, lehetséges, hogy Kassán vagy Abaújszántón tanított, feltehetően már lutheránus szellemben.24 Wittenbergből hazatérve legkésőbb 1535-ben a gálszécsi iskola vezetője lett. Nem lehetetlen, hogy ugyanakkor a helység lelkipásztori tisztét is betöltötte. 1536-ban jelent meg Krakkóban énekeskönyve: Kegyes énekekről és keresztyén hitről rövid könyvecske. A címlap hátán szentírási idézet alatt a Perényi-családnak fametszetű címere látható, magát a művet a szerkesztő „Gálszécsi István mester” 20 E tanulmányban nem foglalkozom azzal, hogy Perényi Péter milyen mélységben fogadta el a reformátori tanítást. Ez a kérdés Szűcs Jenő és Barcza József vitájában tanulmányozható. Természetesen abban az értelemben nem volt „evangélikus” vagy „lutheránus”, hogy az ágostai hitvallás szellemében élt volna. Viszont abban a tekintetben, hogy a Luther által elindított mozgalom hatott egyházképére, hitéletére stb. „lutheránus” volt, ahogy ezt a kortársak emlegették is. 21 Uo., 65. 22 Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából Szerk. Bunyitay Vince et al. I-V k. Budapest, 1902-1912. IV. k. 583. (A továbbiakban EtE). Dévai és Dobai udvari káplánsága eddig is ismert volt. Zoványi, Lexikon. 148,152. 23 EtE I. 536, 542, 546. 24 Zoványi Jenő Abaújszántóról tud: Lexikon, 210. H. Hubert Gabriella Kassáról is tudósít. Szintén ő feltételezi, hogy Gálszécsen lelkipásztor is lett volna. In: Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. III. Budapest, Balassi K. 2005. 242.
