Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dienes Dénes: Sárospatak reformációja
Sárospatak reformációja 53 patrónusával együtt jöhetett Felső-Magyarországra (Terebes, Sátoraljaújhely), mint udvari papja 1530 körül, s minden bizonnyal Újhely reformátorát kell látnunk benne. Ezzel szemben áll az a vélemény, hogy Siklósi Mihály 1529-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre, s ottani tanulmányai után, 1533-1534 táján érkezhetett csak Űjhelybe. Ezek szerint nem tartózkodott Perényi Péter közelében 4-5 esztendó'n keresztül.'5 Csakhogy annak a diáknak a neve, akit Siklósival azonosítanak, így olvasható az anyakönyvben: Michael Sáléi. Könnyen belátható, hogy a „Sáléi” csak eró's fantáziával olvasható Siklósinak, még akkor is ha tudjuk, hogy az egyetemi anyakönyvekben igen sokszor torzult formában találáhatók a magyarok nevei.* 16 17 Laskai Csókás Péter a sokkal kézenfekvőbb „Szalai” névalakot örökítette ránk, amikor felsorolta a Wittenbergben tanult hazájabeli diákokat, s erős a gyanúnk, hogy ő járt a helyes úton.‘7 Ennek nyomán végképp el kell vetnünk a Sáléi - Siklósi megfeleltetés lehetőségét. Ha igazunk van, akkor elképzelhető, hogy Siklósi már Újhelyben lehetett pap és reformátor a harmincas évek legelején, s ennek alapján azt sem túlzás feltételezni, hogy reformátori munkájának eredményeként iratkozott be Thomas de Ujhely 1534-ben a wittenbergi egyetemre.18 19 Újhelyi Tamás wittenbergi útja álláspontunk szerint eléggé alátámasztja azt a tényt, hogy a harmincas évek elején Perényi Péter környezetében megjelent a reformáció tanítása. Perényi ezekben az években gyakran volt távol ettől a vidéktől, de nem állandóan, mert Gábor fia Terebesen született 1532. október 19-én. Tény, hogy a zászlósúr 1534 és 1542 között folytatta le nagy építkezéseit Patakon.1? A Bodrog-part felőli városkapu (Vízi-kapu) íve fölé 1541. ápBenjámin Istvánhoz, 1647. Lampe - Ember: Historia Ecclesiae Ref. in Hungária. 1728. 664. Zoványi Jenő szerint a levél „rendkívül becses adatokat tartalmaz, és fejlett történetírói felfogásról tesz tanúságot.” = Magyar protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest, 1977. 462. (A továbbiakban Zoványi, Lexikon). ‘5 Magyar Történelmi Tár, 1859. Szűcs Jenő kritika nélkül elfogadja ezt a feltevést; = Sárospatak Reformációjának kezdetei, i. m. 30. 16 Az életrajzi bizonytalanságokat Zoványi is hangsúlyozza. = Lexikon, 543. A Szilvási névváltozat tekintetében pedig Szilády Áron nyomán (RMKT, 16... i. h.) inkább valamilyen későbbi félreértést feltételezek, mintsem Szűcs Jenő alapján azt, hogy a Siklóson még Szilvási-nak nevezték, ami a Hegyalján változott volna a Szilváshoz képest ismertebb helységről Siklósira. (= Sárospatak Reformációjának kezdetei, i. m. 30.) Annál is inkább, mert zsoltárparafrázisának versfőiben önmagát Sucljosi-nak nevezi. Barcza József: Még egyszer a protestáns iskolázás kezdeteihez Sárospatakon... i. m. 108-109. 17 Laskai Csókás Péter: De homine... Wittenberg, 1585. RMK III. 744. A névsort tartalmazó előszó magyarul: Tanulmányok és szövegek a Magyarországi református Egyház XVI. századi történetéből. Studia et Acta Ecclesiastica. III. Szerk. Bartha Tibor. Budapest, 1973.1007-1022. 18 Magyar Történelmi Tár, 1859. 217. 19 Détshy Mihály: Sárospatak vára. Sárospatak, 2000. 41-71.
