Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Fekete Csaba: Adalék a Lilium humilitatis elterjedéséhez

Adalék a Lilium humilitatis elterjedéséhez

15

Komáromi Csipkés György (1628-1678) szintén lemásolt Ágendája5 nyomtatásban jelenleg ismeretlen, de talán 1653-ban (vagy a következő évben, mert 1653 őszén kezdte tanári pályáját Debrecenben a professzor, majd városi prédikátor) Fodorik Menyhárt sajtóján kiadatta Debrecen városa (esetleg a kollégium vagy a diákság).6 Ebben a kéziratban sem a debreceni professzor nevét nem találjuk, sem a mű címét. Ezeket csak egy 1712-ből való debreceni másolat révén tudjuk azonosítani. Nem állapítható meg mostani ismereteink szerint erről sem, hogy nyomtatott munkát másoltak-e a diákok, vagy a liturgikus segédlet csupán kéziratos többszörözésben terjedt hosszú ideig, némi változtatásokkal még a 18. század második felében is. A kéziratos terjedés vonatkozhat mindkét műre. Az Ágenda másolóit már a korábbi kutatás azonosította.? Ők is mindketten ugyanakkor itt tanuló debreceni diákok voltak, mint a Lilium humilitatis imádságainak leírói, név szerint Ladányi J. [Jászladányi?] István és Mányoki János.

Az imádságok megnevezett másolói közül 1659-ben iratkozott be Debrecenben Andreas Debreczeni, 1660-ban egy másik azonos nevű diák. A másodikhoz később odajegyezték, hogy Lotor. Discessit Patachinum. Nem egészen biztosan, de arra következtethetünk, hogy a két személy nem ugyanaz. Valamelyikük lehetett Debreceni Hentes András, aki 1665-ben másodszorra iratkozott be, közben bizonnyal tanított valahol, vagy nevelő volt, de az is lehet, hogy elmenekült a török fenyegetése

s Formula brevis Sacramenta ut Baptismum et Coenam Domini adminsitrandi, personas martimonium ineuntes copulandi, et poenitentes absolvendi, quam usus est Georgius Cs. Komaromi S.S. Theol. Doctor. Leírta (Bihar)Püspöki SÜLLYE JÁNOS. Debrecen, 1712. — Agenda-kérdésekkel a Formula rekonstruált kiadásában foglalkozom részletesen; részben az itteni másolatra alapozva.

6 Egyetlen debreceni nyomtatványt sem ismer a nyomdatörténet 1652-1660 közötti időből, pedig a megelőző és ezt követő időben 4-6 munka jelent meg évente. Vö. BENDA KÁLMÁN - IRINYI KÁROLY: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961). Bp., 1961. 332. Nem a nyomda működésének szünetelését jelenti ez, hanem ismereteink hiányát, mert a kevés példányban megjelent nyomtatványokról keveset tudunk, hisz - a török idők viszontagságai között - a könyvek pusztulása igen nagy arányú volt.

? HÖRCSIK RlCHÁRD: Komáromi Csipkés György kéziratos ágendája. In: Református Egyház, 1982. 10-12. sz. Változatlanul ismét megjelent: „Krisztusért járva követségben...” Tanulmányok [idősb] Fekete Károly és Lenkeyné Semsey Klára professzorok tiszteletére. Debrecen, 1996. 238-245.