Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - BESZÁMOLÓ - Holló Péter: Egyházak és tolerancia Magyarországon
Beszámoló 67 hogy a történelmi előzményeket tekintve valóban fontos határkő a törvény megszületése, de ez mégsem biztosított teljes egyenlőséget a felekezetek számára. FEDOR TIBOR, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkárságának titkárságvezető-helyettese hozzászólásában a felekezetek állam által történő finanszírozásának egyes vonatkozásait, a rendszerváltozás óta eltelt időszak tanulságait emelte ki. A konferencia záró szakaszában a téma nemzetközi összefüggéseiről hallhattunk három előadást. SAJÓ ANDRÁS, az MTA rendes tagja, kutató professzor Vállási tolerancia és felekezeti egyenjogúság a nemzetközi jogban címmel a strasbourgi Emberi jogok Európai Bíróságán végzett munkája kapcsán a világszerte figyelmet kiváltó események egyes területeiről beszélt. BRAGYOVA ANDRÁS alkotmánybíró, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos tanácsadója előadásában a konkordátumot mint nemzetközi szerződést és jogforrást a nemzetközi jogban vizsgálta. Majd BUDA PÉTER valláspolitikai szakértő „Vallások, egyházak, tolerancia globális összefüggései napjainkban” címmel a vallási fundamentalizmus egyre növekvő befolyására, és ezzel párhuzamosan a szekuláris államra nézve fenyegető veszélyekre hívta fel a figyelmet. SZENT-IVÁNYT ILONA unitárius lelkész hozzászólásában többek között az 1568-as tordai országgyűlés jelentőségét emelte ki, mint amely Európában elsőként biztosított lelkiismereti és vallásszabadságot — igaz, csak négy felekezetnek: a katolikusnak, a reformátusnak, az evangélikusnak és az antitrinitáriusnak. Az előadások utáni diszkusszióban pedig középponti téma volt a nagy visszhangot kiváltó dán karikatúrák ügye, illetve a Magyarországi Református Egyház ennek kapcsán kibocsátott körlevele. A tudományos konferenciát értékelve megállapítható, hogy egy minden szempontból igen lényeges kérdéskör tárgyalására került sor ezen a napon. Dicséret illeti a szervezőket, amiért egy ennyire gazdag programot állítottak össze, valóban interdiszciplinárissá téve ezáltal az ülést. Érdemeikből semmit sem von le, ha két apró dologra felhívjuk a figyelmüket: a konferencia kissé zsúfolt időbeosztása nem tette lehetővé az elmélyült diszkussziót, amelyet talán szerencsésebb lett volna az egyes blokkok végén, megfelelő időkeretben — nem pedig az összes előadás után — megtartani, hiszen akkor frissek az élmények a hallgatóságban az egyes előadásokról. Ezen kívül pedig minden bizonnyal segítené a téma feldolgozását, ha egy-két, rövid terjedelmű segédanyagot — például a szóban forgó törvény szövegét — a résztvevők rendelkezésére bocsátottak volna. Osz- szességében azonban egy remek kezdeményezést kitűnő kivitelezéssel valósítottak meg mindazok, akik a konferencia megszervezésében fáradoztak. (Holló Péter)
