Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - BESZÁMOLÓ - Kluka Borbála: Felekezetek az igazság szolgálatában: Történelem-Teológia-Önazonosság
Beszámoló Felekezetek az igazság szolgálatában: Történelem — Teológia - Önazonosság (1500-2000) (Esztergom, 2007. október 25-26.) Az eseménynek az esztergomi Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ adott méltó otthont. A konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a kolozsvári Babej-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) között 2000 óta folytatott szorosabb együttműködés keretében jött létre. Szervezője a PPKE Rektori Hivatala és Egyháztörténeti Kutatócsoportja volt. A kétnapos eseményt a két egyetem kapcsolatát rektorként elmélyítő ERDŐ PÉTER bíboros, esztergomi-budapesti érsek, Magyarország prímása nyitotta meg. A megnyitó keretében könyvbemutatóra került sor. VARGA LAJOS sicca-veneriai c. püspök és váci segédpüspök, FAZEKAS ISTVÁN bécsi magyar főlevéltáros-delegátus és HOLLÓ JÓZSEF, a BBTE Római Katolikus Teológiai Karának docense segítségével megismerkedhettünk a két egyetem legújabb egyháztörténeti kiadványaival. Az ismertetett művek közül Márton Áron írásai és a vatikáni—magyar történeti könyvsorozat (Collectanea Vaticana Hungáriáé) újabb kötetei érdemelnek külön említést. A második napon kezdődött az érdemi munka. Tíz kiváló előadást hallhattunk, főként az erdélyi felekezetek történetéről. Az egyes előadások után sok hozzászólás és kérdés hangzott el, amely a témában jártas hallgatóság és az előadók számára is előremutató volt. A vendégek között többször élénk vita bontakozott ki, elsősorban az utóbb fél évszázad egyháztörténeti, egyházpolitikai eseményeinek megítélésében. A vitába alkalmanként a hallgatóság is bekapcsolódott, például a Gozsdu-hagyaték sorsa kapcsán. Az első előadó, IOAN ClIIRILÁ, a BBTE Ortodox Teológiai Kar dékánja a vallási tolerancia és intolerancia jelenlétét vizsgálta a 16-19. századi erdélyi törvénykezésben. Második előadónk, NICOLAE GUDEA, a BBTE Görög Katolikus Teológiai és Tanárképző Kar kancellára átvezetett bennünket a 20. századba, és az erdélyi román görög katolikus egyház viszontagságos helyzetét mutatta be a kommunizmus első éveiben. Felhívta a figyelmet arra, hogy betiltása, ingadanai, intézményei elveszítése ellenére az egyesült egyház nem szűnt meg. Papjai titokban tovább működtek, folytatták híveik pasztorálását (sokszor pincékben, garázsokban kereszteltek, eskettek). Tevékenységük hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi románság bizonyos köreiben örvendetesen fennmaradt egyfajta transzilván mentalitás. A délelőtt harmadik előadója MARTON JÓZSEF, a BBTE Római Katolikus Teológiai Kar dékánja a római katolikus és a görög katolikus egyház 1940-1950 közötti viszonyát elemezte. Gudeávéval harmonizáló előadásában rámutatott arra, hogy az 1930-as években egyre inkább előtérbe került a hitbéli egység kérdése. Ehhez azonban rendezni kellett vol
