Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - DOKUMENTUM - Czetz Balázs: Mindszenty Bodajkon
58 Egyháztörténeti Szemle IX/1 (2008) Ha valakinek az volt az aggálya, vagy a fájdalma, hogy ezeken a Mária napokon miért nem dicsérünk most élő embereket, azoknak az a válaszom, hogy mi a Márianapokra Máriát dicsérni jövünk. Máriát dicsérje lelkünk, Máriát dicsérje szánk. Szent Istvánt és Szent Lászlót azért tiszteljük, mert a Máriatiszteletben nekünk elődeink voltak és erényeikkel vezettek bennünket. Valahányszor erényt mutató példát látunk, a dicsérettel szűkölködni soha, de soha nem tudunk. Tehát miért jöttünk akkor Mária napokat tartani? Ezer éven keresztül, nemzedékről, nemzedékre az anyatejjel magunkba szivtuk, szivünk vérébe írták, belénk gyökerezett a mi hitünk, a mi Mária tiszteletünk, a kinyilatkoztatásoknak és az egyháznak tanításával. Szent Miklós mondja:37 Semmi nem egyenlő teveled úrnőm Mária, és semmi sem hasonló tehozzád. Minden vagy fölötted, vagy alattad van. Ami fölötted van, az az Isten, ami alattad van, az minden ami nem az Isten. Nekünk Krisztus anyja vagy, az Istennek az anyja. Te számunkra isteni kegyelem anyja vagy, a bűnösök menedéke, és a keresztények segítsége. Nekünk minden időben nagy szükségünk van rád. Ezer éven keresztül minden történelmi emlék, minden Mária templom és templom rom, minden katolikus családi ház, a temetőben minden sirhalom, hangosan és harsogva hirdeti, hogy a boldogságos Szűz a mi patronánk és a mi édesanyánk. És édesanyára szükség van a családban, de a mi családunkban is. Amikor még iskolába jártam, emlékszem a szomszédból átjárogatott hozzánk egy 70 éven felüti öreg asszony, aki férjével élt nagy nyomorúságban és amikor ráncain végigfutott a könny, azt mondta: „Egy anya felnevel 9 gyermeket, de 9 gyermek nem tud eltartani egy édesanyát.” Nehezen értettem meg gyerek fejjel ezt. Később az életben tapasztaltam, hogy a gyermek még soha nem tudott felemelkedni az édesanya értékéhez és annak méltánylásához. Hányán vannak mégis, akik pont édesanyák nem akartak lenni. Hányán voltak Németországban, akik nyugodtan aludtak otthon, amikor lányaik és fiaik közös táborban nyaraltak. Van azonban egy édesanya fölöttünk, az Isten anyja a mi édesanyánk, akiről írva van: „Sohase lehetett hallani, hogy bárkit, aki pártfogásért hozzá folyamodott, gyámolitatlanul magára hagyott volna.” Van értelme az eseményeknek, a mai napon ó Irgalmas O Édes Szűz Máriám. Annyi mindent én nevezték ki esztergomi érsekké, az érseki széket 1850. január 6-án foglalta el. Az aradi tizenhárom tábornok életének megmentése érdekében négy alkalommal kereste fel Ferenc Józsefet, de a császár nem teljesítette a kérését. 1853-től bíboros. 1856. augusztus 31-ére kitűzte az esztergomi bazilika szentelésének dátumát. Országos ünnepséget rendeztek, melyen Ferenc József is részt vett. Az érsek barátja Liszt Ferenc komponálta és vezényelte a szentelési misét. 1857. szeptember 8-án hatalmas tömegeket megmozgató máriacelli zarándoklatot szervezett. A megmozdulás tüntetés volt a bécsi elnyomás ellen. 1866. október 23-án temették el a prímási bazilikában. Beke, 2003. 370. p. 37 Szent Anzelmus, Szűz Mária litánia fohászai.
