Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 1. szám - DOKUMENTUM - Czetz Balázs: Mindszenty Bodajkon

56

Egyháztörténeti Szemle IX/1 (2008)

aacheni,24 spanyolországi,25 római, és jeruzsálemi szent helyek is. László István,26 az első magyar egyházi iró könyvében Írja: Hatalmas zarándoklatok indultak az idők folyamán. Ezek a zarándoklatok kiemelkedtek más nemzetek zarándoklatai közül és kitüntető helyet kaptak a Sz. Péter lépcsőjénél, valahányszor a szentséges atya áldást adott. Amikor Nagy Lajos király olasz földön hadakozott és ott köszöntött rá az 1350-ik évi jubileumi esztendő, az egész magyar hadseregével bevonult Nagy Lajos Rómába és végigjárta a római kegy helyeket.27 A dunától kezdve nyugatra 40 ezer fővel vonult 1691-ben a Zalánkemény győzelme emlékére hálazarándoklatokat vezett Máriacellbe, Eszerházy Pál nádor28 * és az akkori gyér lakosság mellett 8756-an vettek részt a gyalog zarándoklaton. A gyalogzarándoklatok között a Jászságból 2557 férfi jött el ugyancsak gyalog a Dunántúlon keresztül. A 18. században magyar földön újra virágzásnak indult a Regnum Mariánum. A bucsujárások egymást érik. Sasváron-7 és Pócson30 a Mária kolostorokban 1762-ben több mint 50 000 áldozó volt egyetlen egy napon és az áldoztató papok kidőltek már a szentségszolgál24 Aachen (Németország) középkori kegyhely, amely a német búcsúhelyek között a legnagyobb szerepet játszotta a magyarság életében. A zarándoklatok Szent István idejéig nyúlnak vissza. Népszerűsége töretlen volt, amely a reformáció és a török hódoltság alatt sem csökkent.

21 Spanyolországi zarándok célok közül kiemelkedik Compostela (Santiago de Compostela), ahová a középkorban Európa minden részéből vezettek nagyzarándoklatokat. A magyar zarándokok a spanyolországi kegyhelyek látogatását sok esetben egybekötötték az aacheni és a kölni búcsújáró helyek felkeresésével is.

26 Itt a valószínűleg Szántó István (1541—1612) neve hangzott el, aki az első magyar jezsuiták egyike volt. 1561-ben lépett be a rendbe, a serdülő Pázmány Pétert a római katolikus hitre térítette és megnyerte a jezsuita rend számára.

27 VIII. Bonifác 1300-ban hirdette meg az első szent évet, amelyet az elképzelések szerint százévente kellett volna megtartani. VI. Kelemen pápa azonban már 1350-ben meghirdette a másodikat. Thuróczy János számolt be arról, hogy Nagy Lajos 1350-ben részt vett a római zarándoklaton. THURÓCZY JÁNOS: A magyarok krónikája. Bp., 2001. 194. p.

28 Esterházy Pál herceg (1635—1713). 1652-től Sopron vármegye főispánja, 1657- től udvari tanácsos. 1663—64-ben részt vett Zrínyi Miklós téli hadjáratában, később Buda visszafoglalásában is. 1681-től nádor, 1687-től német-római birodalmi herceg. 1691. augusztus 27-én a törökön aratott zalánkeméni diadal után, búcsújáratot vezetett Máriacellbe. A buzgó katolikus nádor, aki írásaival, templomépítéseivel nagy szolgálatot tett az egyháznak, ötvennyolc alkalommal járt ezen a kegyhelyen. MANKÓ LÁSZLÓ: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., 2000. 216. p.

27 Pálos rendi Mária kegyhely Nyitra megyében (ma Szlovákia területén).

30 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település a 18. század óta a görög katolikusok híres zarándokhelye. 1696-ban az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeme könnyezni kezdett. A képet Bécsbe szállították, de később a Pócson elhelyezett másolat még két alkalommal (1715-ben és 1905-ben) ismét könnyezett. BÁLINT SÁNDOR — Barna GÁBOR: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp., 1994. 104. p.