Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 1. szám - DOKUMENTUM - Czetz Balázs: Mindszenty Bodajkon

Mindszenty Bodajkon 49 informátorok, akik több-kevesebb rendszerességgel és megbízhatósággal jelentették a püspök tevékenységét.3 Természetesen kiemelt figyelemmel kísérték Mindszenty Józsefet, akinek minden lépését igyekeztek dokumentálni.4 Az itt közölt dokumen­tum azonban nem a titkos informátorok, vagy ügynökök valamely jelenté­se, hanem egy nyilvános beszéd sajátságos interpretációja. Mindszenty az ottawai Mária Világkongresszus után határozta el a magyar Boldogasszony Év megrendezését. A Mária-év megnyitását 1947. augusztus 15-ére tűzték ki, melyre Esztergomban került sor. A szentévet hivatalosan 1948. december 8-án zárták le. A több mint egy év alatt a hercegprímás számtalan alkalommal vett részt a Mária-napi rendezvénye­ken és tartott nagy tömeg előtt szentbeszédet. A kommunisták a herceg- prímás nyilvános fellépéseiben provokációt láttak és ennek megfelelően mindent megtettek, hogy korlátozzák azokat. Az adminisztrációs akadá­lyokon túl (nem engedélyezték a körmeneteket a közterületeken, akadá­lyozták a kihangosításhoz szükséges hangszórók használatát stb.) mond­vacsinált űrüggyel igyekeztek a hívőket távol tartani az eseményektől (ennek jellegzetes példája a celldömölki eset, ahol száj-és körömfájás jár­ványra hivatkozva próbálták a több ezres tömeget eltávolítani). Természe­tesen nem minden esetben sikerült a rendezvények menetét megzavarni, onnan az embereket távol tartani, ekkor viszont a helyi kommunista veze­tés — a felsőbb utasításokat szem előtt tartva — igyekezett minél több in­formációt összegyűjteni a Mária-napi eseményekről. Bodajk Székesfehérvártól 20 km-re északnyugatra található település, amely már évszázadok óta Segítő Mária ismert búcsújáró helye. A bodajki zarándoklat a háború előtt az egyházmegye kiemelkedő jelentőségű ese­ményének számított. 1947 karácsonya után a megyés püspök ebédre hí­vatta Vajk Gyula bodajki plébánost, és közölte vele azon szándékát, hogy az országos Mária-év keretében Mindszenty József bíborost a településre meghívja.5 Ebben az évben újították fel a háborúban megsérült zarándok­udvart is, amelynek a felszentelését szintén a búcsú idejére időzítették. A hercegprímás látogatása mind állami, mind egyházi vonalon komoly elő­készületeket igényelt. Mindszenty József 1948 elején a püspöki invitálást elfogadta, így a Boldogasszony Év keretében rendezendő egyházmegyei zarándoklatot szeptember 25—26-ra tűzték ki. Nehezebb feladatot jelen­3 A püspök zárt körben tett kijelentéseiről is tudomást szereztek a megyei párt- bizottságon, Így valószínűsíthetjük, hogy a kommunisták már ekkor (1948-ban) rendelkeztek a püspök környezetében működő informátorral. 1956 után a Fej­ér Megyei Politikai Nyomozó Osztály jelentéseiből egyértelműen kiderül, hogy a püspökségen ügynök/informátor működött. 4 KOVÁCS Gergely: Isten embere. Szemtől szembe Mindszenty bíborossal. Bp., 2005. 63. p. 5 Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár. Vajk Gyula emlékiratai. No. 1745. 33. p. (továbbiakban: Vajk-emlékiratok.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom