Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - DISPUTA - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
152 Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) ten-nyomon rá hivatkoztak, mint a formálódó kereszténydemokrácia zászlóvivőd, pl. Barankovics István^ stb. Ha lehet, még nagyobb népszerűségre a szélsőjobboldalon tett szert, példaképnek tekintette annak meghatározó figurája, Imrédy Béla (a „koreszme importált téziseibe az Imrédy által óhajtott magyar jelleg az ő [Prohászka] műveiből sugárzott át”* 59 60), a marginális nemzetiszocialista Meskó Zoltán,61 korábban a püspök ideológiai útmutatása alapján alakultak zsidóellenes társadalmi szervezetek62 stb. Ami pedig a radikális jobboldalt és a nyilasokat illeti: nem az a kérdés, hogy kinek az idézeteiből alkották ideológiájukat (a válasz egyértelmű: Prohászka Ottokáréból), hanem az, hogy nézetei — nyilván azonosak nem lehettek Szálasi hungarizmusával, de - alkalmasnak bizonyulhattak-e a püspök halála után a „továbbfejlesztésre”? A kérdésre igennel kell felelnünk,63 már csak azért is, mert ez még életében is igaz volt. Arról nem is beszélve, hogy a szélsőjobb nemcsak Bosnyák Zoltán személyében hivatkozott Prohászkára, ez a hivatkozás széles körben elterjedt a harmincas évek végén a Horthy-rendszerben illetve különösen annak jobboldali radikálisai körében.64 Utóbbiak esetén nem tudunk arról, hogy e nagyszámú megnyilatkozások ellen a római katolikus egyház vagy annak valamely intézménye számottevően tiltakozott volna. A katolikus közéletben is voltak, akik a népszerű Prohászkával szemben állást foglaltak, azonban sem a kortársak, sem az utókor nem figyelt fel rájuk, talán ők maguk sem akarták volna ezt olyan nagyon. De tény például, hogy a numerus clausus idején Csernoch János hercegprímás Prohászka véleményével homlokegyenest ellenkező állásközöl Prohászka antiszemita írásaiból: 180-181. p.) 59 Barankovics István: Prohászka Ottokár. [1940] In: Híven önmagunkhoz. Barankovics István összegyűjtött írásai a kereszténydemokráciáról. Szerk.: Kovács K. Zoltán — Gyorgyevics Miklós. Bp., 2001. (Barankovics nem szól Prohászka zsidósággal kapcsolatos nézeteiről, érezhetően inkább kerülni igyekezett a témát.) 60 Sípos Péter: Imrédy Béla a magyar politikai életben. In: Imrédy Béla a vádlottak padján. Szerk.: Sípos Péter. Bp., 1999.11-62. p., 14. p. 61 Udvarvölgyi Zsolt: Fejezetek a magyar szélsőjobboldal korai történetéből: fasiszták, kékingesek és a Meskó-párt. Bp., 2004. [Online: Magyar Elektronikus Könyvtár, http://mek.0szk.hu/02100/02105 - 2008. október.] 62 Ld. pl. Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Bp., 2001.107. p. 63 Vö. pl. jó leírásként: UngváRY Krisztián: A pártmúzeum. In: Magyarország politikai évkönyve 2002-ről. I. köt. Szerk-: Kurtán Sándor - Sándor Péter - Vass László. Bp., 2003.340-357- P-, 345- P64 Vö. pl. Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között. In: Az antiszemitizmus alakváltozatai. Szerk.: Uő. Zalaegerszeg, 2005. 106-167. P-, 124-125. p.
