Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon. Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)
A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén 119 száságait, és a kérdéshez is óvatosabban álltak hozzá, de magát a tanítást érvényesnek tartották. Az ó'skeresztyének egy közös nevet javasoltak, amely az összes érdekelt pünkösdi típusú entitásnak (evangéliumi keresztyének, őskeresztyének, Isten Gyülekezetei, Élő Isten Gyülekezete, apostoli keresztyének, pünkösdi egyház) elfogadható. Az evangéliumi keresztyények az új felekezet szervezeti életét az önálló gyülekezetekre (kongregacionalista) alapozták volna. A helyi közösségeket a közös tanításon kívül az országos választmányon titkos szavazással megválasztott vezetőségi tanács kötötte volna össze, illetve lehetővé tették volna a gyülekezetek összefogását különböző célok érdekében (pl. irodalom).‘4 1949. november 22-én az őskeresztyén és ez evangéliumi keresztyények vezetői* 15 16 ismét találkoztak Pesterzsébeten. Egy megállapodást készítettek el. Közös névként felmerült az „Evangéliumi Hívők”, illetve „Evangéliumi Keresztyén” név. Sorshúzással az utóbbi név mellett döntöttek. Ideiglenes vezetőséget (Sárkány Győző, Ladó József, Siroky István) választottak az ügyek intézésére. Az országos választmányi gyűlésen öttagú vezetőséget, és 10-12 körzeti vezetőből álló bizottság megválasztását tervezték.16 A megbeszéléseket december 1-én Miskolcon folytatták. Tovább finomítottak a korábbi döntéseiken annak érdekében, hogy a két érdekelt csoport azonos súllyal képviseltesse magát majd az új felekezetben. Elnöknek Ladó Józsefet, ügyvezető elnöknek Sárkány Győzőt javasolták. A szerkesztőbizottság élére Siroky Istvánt, a hitoktatói bizottság élére Sárkány Zoltánt ajánlották. Az országos pénztárosi tisztségbe pedig Kürti Sándort jelölték. Anyagi fedezetként a gyülekezeteknek bevételük 20%-át a központba kellett küldeniük. A lelkészek fizetését is ebből az összegből az országos központ folyósította volna.1" Hitelvi alapként a Szovjet-oroszországi evangéliumi keresztyének magyarra fordított „Dogmatikai beszélgetések”-et fogadták el. Két hitelvi szakaszt kapcsoltak hozzá. Eszerint az első pünkösd tapasztalata ma is lehetséges. Másrészt Jézust visszavárják, de elvetik az évek számolgatását. Úgy dolgoznak, mintha örökké élnének. A prófétálást bibliainak ismerték el. A kijelentések valódiságáért a prófétáló személy és a helyi gyülekezeti vezető felelőségét hangsúlyozták ki.18 ‘4 EPK. Siroky István Ladó Józsefhez, Deák Józsefhez, Fábián Józsefhez, Kalincsák Mihályhoz, Szűcs Józsefhez, Kurgyis Jánoshoz, Hídvégi Gergelyhez, Fleisch Jánoshoz írt levele (Budapest, 1949. november 1.) 15 Őskeresztyén részró'l Sárkány Zoltán, Sárkány Győző, Sárkány Lajos, Farkas Mátyás, Sárkány Mihály volt jelen, míg az evangéliumi keresztyényeket Ladó József, Deák József, Kalincsák Mihály, Siroky István képviselte. 16 EPK. Őskeresztyének és Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek megállapodása (Budapest, 1949. november 22.) 17 Tóth-Makovei-Kovács-Pataky, 1998.136-137. p. 18 EPK. Siroky István - Sárkány Zoltán - Sárkány Mihály - Ladó József körlevele (Miskolc, 1949. december 1.); EPK. Őskeresztyén és Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek megállapodása (Budapest, 1949. november 22.)
