Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dienes Dénes: Sárospatak reformációja
Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) 56 gaszkodást maga Luther is szorgalmaztad így azután az istentiszteleti rendtartásban a lutheránusok még hosszú évtizedeken át megtartották a középkori elemeketd De vajon tényleg sértetlen volt-e a régi egyház állása 1537-ben Sárospatakon? Tamás pataki plébános személyes hittani álláspontjáról semmit nem tudunk. A róla tudósító adatokból azt tudjuk meg csupán, hogy Nagyszőlősön zaklatta és javaiban megkárosította, majd Nagyidán be- börtönöztette Perényi János és/vagy Ferenc, de hogy miért, arról nem történik említésd Mindebből Zoványi Jenő azt olvasta ki, hogy Tamás hithű katolikus volt. Zoványi tudni vélte, hogy Perényi János „protestáns érzelmeinek kívánt kifejezést adni” erőszakos tettével, amiből következett számára Tamás hitvalló katolikussága,:« de a források ezt egyáltalán nem igazolják. Ám fogadjuk el, hogy tényleg katolikus volt, mert arra nézve sincs semmilyen adat, hogy valaha is szimpátiával fordult volna a lutheri eszmék felé. Zoványi Jenő abban is állást foglalt, hogy ez a „hithű katolikus” Tamás 1543-ban hagyta el Sárospatakot, s vele eddig az időpontig a katolicizmus ki is tartott a városban.34 Kizárólag ezután beszélhetünk arról, hogy esetleg protestáns szellemű plébános követhette őt. Ugyanis Horváth János szepesi préposttal kapcsolatosan fennmaradt egy feljegyzés, miszerint el akarta adni Olaszliszkát Serédi Gáspárnak, de Tamás pataki plébános figyelmeztette a káptalant, amely az üzletet megakadályoztad Szombathi János pataki tanár 1536 tájára datálta a közelebbről nem meghatározott történetet.36 Vele szemben Zoványi Jenő megállapította, hogy a keltezetlen szöveg az 1543. évi események sorában szerepel. Ám nem vette figyelembe, hogy lépcsőzetes, nem egy időben lefolyt történésekről tudósít ez a forrás, s 1543-ra az eseménysornak nem a Tamás plébánost említő részlete esik. A történet folytatásában az olvasható, hogy „ismét azután, néhány évvel később” (item deinde post aliquot annos) a prépost, „mivel Serédi Gáspár elfoglalta Liszkát”, elküldte az olvasó kanonokot Martinuzzi György váradi püspökhöz, és neki is felajánlotta megvételre a települést. A kérdésfelvetést tehát ki kell egészíteni azzal, hogy mikor is történhetett Serédi akciója. Ezzel kapcsolatban pedig egy, az uralkodóhoz írt, 1543. október 25-én kelt 3° Barcza József: Szempontok és adalékok a protestáns iskolázás kezdeteihez Sárospatakon... i. m. 130. Uó': Még egyszer a protestáns iskolázás kezdeteihez Sárospatakon... i. m. 113. 3‘ Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Budapest, 1977. 173. /Humanizmus és Reformáció 6./ 219, 223. 32 EtE IV. 526. EtE V. 535. A forrásokból még az sem egyértelmű, hogy ki is járt el valójában Tamás sérelmére. 33 Zoványi Jenő: Tamás sárospataki plébános... i. m. 38. 34 Zoványi Jenő: Sárospatak reformációja... i. m. 52. Uő. Tamás sárospataki plébános... i. m. 36-39. Szűcs Jenő: Sárospatak Reformációjának kezdetei. i. m. 41. 35 Wagner, Carolus: Analecta Scepusii. Vienna, 1774. II. 244. 36 Sárospataki Füzetek 1864.129.
