Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei
Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat 45 A választási szabályok kapcsán van néhány olyan alapelv, ami mentén formálja véleményét Deák. Az egyik az, hogy minél kevesebb képviselői helyet töltsenek be valakik tisztségüknél fogva - emlékezzünk a káptalanoknak, a király képviselőinek vagy a kegyuraknak fenntartott mandátumok kapcsán elmondottakra - és minél többet valóságos választás útján. Más szóval valódi képviselet legyen, amely a választásra jogosult katolikusok többségének szándékát fejezi ki. Az összehívandó autonómia kongresszuson a világiak kellő súlyát kívánja reprezentálni az, hogy az alelnök a világiak közül kerüljön ki - ezt támogatja határozottan Deák Ferenc is. A választás lebonyolítására vonatkozólag, Deák elsődleges célja, hogy egyházi képviselők választásakor egyháziak, míg világiak esetén világiak gyakorolják az ellenőrzést. Ez főleg az utóbbiak esetében fontos, hisz az egyházi szerepből fakadó erőteljes befolyás veszélye csak így kerülhető el. Ez persze nem jelenti, hogy ellenezné azt, ha a világiak beválasztanak papokat az ilyen bizottságokba, akkor azok részt vehessenek bennük, de ne a választási szabályzatban előre lefektetve, hivatalból legyenek tagok. Végül foglaljuk össze Deák nézeteit, arról hogy az önkormányzat hogyan erősítheti az egyháziak és a világiak érdekazonosság tudatát egy idézettel: „Azon egyesülést, melyet itt többen az egyház világi és egyházi tagjai között óhajtanának, nem lehet törvényi kényszer által keresztülvinni. Ez az élet dolga, és minél kevesebbet erőltetjük egyik vagy másik részt, s minél szabadabb tért hagyunk egyik vagy másik félnek a jogok terén, annál hamarabb fogjuk elérni a kitűzött célt.”6? A katolikus autonómia sem a deáki elképzelések szerint, sem más formában nem valósult meg a gyakorlatban. Ennek közvetlen oka, az hogy a világegyházban tovább erősödött a centralizmus. A létrejövő újskolasztika, a liberalizmus alaptételeit elítélő Syllabus, és különösen is az első Vatikánum után a liberális elvi alapú polgári állam és a hivatalos egyház útjai jó időre nálunk is szétváltak. 6? Kónyi, 1886. 246.
