Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNY - Lukácsi Zoltán: Sombori József egyházi beszédei, avagy a katolikus prédikáció útkeresése a felvilágosodás korában
Sombori József egyházi beszédei 19 méltónak monográfiájában.106) Az első a békességről és hazaszeretetről szól. Kifejti, hogy bár Jézus a békesség fejedelme, minden szava és cselekedete az emberek békéjét szolgálta, és búcsúszavaiban is békességet hagy ránk, mégis, mindeddig nem lehetett a békesség huzamosan az emberiségé, és ennek maguk az emberek az okai.107 Odüsszeusz és Agamemnón példáját hozza a haza szeretetére,108 és hangsúlyozza a társadalom fontosságát. Hiszen senki sem kétli — állítja —, hogy az ember „társasági állat lévén tzélját, és boldogságát nem a vad erdőkben és sivatag pusztákban érheti-el, hanem a szövettséges életben”.109 Büszke rá, hogy hazánk különösen sok természeti kincsben bővelkedik, de azért a legbecsesebb, mert az ősök vérükkel szerezték. Majd a törvényeket dicséri: „Polgári Alkotmányunknak törzsökös Törvényei, mind bölts, mind hasznos voltokra nézve fel tésznek akármellyik Század Törvényhozóinak Szüleménnyeivel. Főképpen azért, mert alkalmaztatva vannak Nemzetünknek, Tartamányunknak természetéhez. Mire nézve boldogságunkat más lélekkel biró Törvényektől nem-is remélhetjük.” Természetesen a hazaszeretettel együtt jár a haza megvédése is. A haza szeretete nem ellenkezik a keresztény törvénnyel, sőt része annak, a hazaszeretet Isten szeretetével, a polgári erkölcs a keresztény erkölccsel szorosan összefügg: „senki jó keresztény nem lehet, ha egyszersmind nem jó Polgár”.110 Jeremiást, a Makkabeusokat és Jézust emlegeti, mint a hazafiság példáit. Sőt Jézus is csak kétszer sírt, Lázár miatt, és hazája pusztulása miatt érzett fájdalmában.111 Majd a polgári kötelességekről beszél: mindenki a maga hivatala szerint vegye ki a részét a hazafiságból. Dicséri Ferenc királyt, aki mindent megtett a békéért: „Midőn Nemzeteket; és Királlyi székeket láttunk Ellenségünk Nagyra vágyásának lábai előtt öszve omlani: midőn fenygetödző mennydörgései fülünkig el-hatottak; kéntelen volt; Atyai kötelessége szerént a Békeség fenn tartásának utolsó eszközéhez a hadakozáshoz nyúlni.” Nála jobban senki nem érdemel hűséget. Majd összefogásra buzdít: Keresztes, Kenyérmező és Belgrád környéke bizonyítja, mit tehet kevés számmal is a nemzet egyesült lelke. Ugyanazt, mint a görögöknél Marathon.112 A fejedelem szava és más nemzetek szerencsétlensége, rabláncainak zörgetése int az ellenállásra. Valamikor a magyarokat tartották a keresztények védőpajzsának, ma sem tehetjük, hogy idegen jármot vegyünk a nyakunkba. Szabadon, dicsőségesen kell élni, vagy vitézül, dicsőségesen meghalni, amelyet görög és magyar hősök példájával 106 KUDORA, 1902.167. p. 107 Sombori, 1809a. 4. p. 108 Sombori, 1809a. 7. p. 109 Sombori, 1809a. 7-8. p. 110 Sombori, 1809a. 9. p. 1,1 Sombori, 1809a. 10. p. 112 Sombori, 1809a. 17. p.
