Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Csohány János: Ötvös László: A Bihari Református Egyházmegye története. Az egyházi élet hétköznapjai. Karcag, Bihari Református Egyházmegye, 2006. 175 old.
Recenzió Ötvös László: A Bihari Református Egyházmegye története. Az egyházi élet hétköznapjai. Karcag, Bihari Református Egyházmegye, 2006.175 old. Nem véletlenül kapott megbízást a szerző a Bihari Egyházmegye történetének megírására, hiszen már három egyházmegye története jött ki a nyomdából tolla alól. Egyháztörténelemből doktorált, részt vesz a Doktorok Kollégiuma Egyháztörténeti Szekciójának munkájában, sőt Irodalmi Szekciót alapított és vezet eredményesen. Egyház történeti, néprajzi, irodalomtörténeti munkássága ismert és jó hírt szerzett neki. Nem idegen tőle az újságírás. Közkinccsé tudja tenni írásait. Bibliagyűjteménye a határokon túl is nevet szerzett neki. Bibliakiállítással járja a gyülekezeteket és a világi közművelődési intézményeket. Kiadta hasonmás formában Szenei Molnár Albert két revideált biliakiadását (Hanau, 1608 és Oppenheim, 1612) és Komáromi Csipkés Györgynek Leydenben 1718-ban kinyomatott biblia- fordítását. Szépíróként is letette névjegyét az irodalom asztalára. Verseskötetei közkézen forognak. A Bihari Egyházmegye történetéhez széleskörű forrásfeltárást végzett. Áttekintette a nyomtatott irodalmat, aztán az egyházmegye, az egyházkerület és az egyházközségek levéltárainak anyagát. Megtudjuk, hogy' az 1552-ben alakult egyházmegye 60 egyházközségből állt, de ez a szám az évszázadok során apadt. Na nem azért, mert megszűntek volna egyház- községek, hanem mert az egyházmegye határait többször átrajzolták és több egyházközséget máshová csatoltak. A legnagyobb érvágás Trianonnal következett be, amikor Romániához csatolták jó részét. A megmaradt egyházmegye neve is többször változott. A jelenlegi 1952-ban alakult ki. Szomszédos magyarországi egyházmegyéktől kapott egyházközségeket, így 28 egyházközség tartozott hozzá. Az azóta eltelt időben két egyház- község beolvadt más egyházközségbe és hosszú ideje 26 egyházközségből áll. A Tiszántúli Református Egyházkerület kilenc egyházmegyéjéből a bihari a legkisebb. A könyv szerkezete világos és az anyag természetéhez igazodik. Először az egyházmegye történetét ismerteti, majd az egyházmegye espereseinek, aztán a tiszántúli püspököknek a névsorát adja. Külön fejezetben kap helyet az egyházmegye elnöksége története. Az esperesek és gondnokok történetét egyenként tárgyalja, de már csupán 1952-től. A bihari Bgy- hd^tnegyegyülekezetei című fejezet adja a munka gerincét. Betűrendben találja az olvasó az egyes egyházközségek történetét. Aztán minden egyházközség történetét követően az 1952-től ott szolgált lelkipásztorok életrajzát. A kötet végén bőséges irodalomjegy'zék, valamint német- és angol ny'elvű összefoglalás van. Az olvasó helyzetét rendkívül megkönnyíti, hogy' az egyházközségek története betűrendbe van rendezve. így nincs helye rangvitának az érintet
