Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az adventista misszió társadalmi bázisának alakulása Magyarországon 1945 és 1989 között
82 Egyháztörténeti Szemle IX/2 (2008) zentáltak. A nazarénus gyülekezeti tagok körében valamivel alacsonyabb az eltartottak aránya (háztartásbeliek a tagság 31,9%-át, nyugdíjasok 18,2%-át képezték). A nazarénusok között történelmi okokból nagyobb a falusiak hányada, amelynek eredménye, hogy tagságuk (16,1%) a mező- gazdaságban meghaladta az adventisták arányát.28 A nazarénusoknál az iparban és az építőiparban (24,5%), valamint a szellemi munkát végzők (3,8%) aránya is túllépte az adventistákét.29 Az egyéb kategóriába a nazarénusok 4,3%-a került. A két kisegyház adatainak a népszámlálási eredményekkel történő összevetése az eltérő adatfelvételi mód miatt problémás. Mindkét felekezetben a foglalkoztatottak körében a szellemi munkát végzők aránya elmarad a társadalmi átlagtól. A lakosság körében ez az érték már 24,6%, míg a nazarénusoknál 13,3%, az adventistáknál 9,3%. Mindkét felekezetben bizonyíthatóan magasabb a foglalkoztatottak körében a mezőgazdasági szektorban dolgozóké, mint a társadalmi átlag (24,7%). Az adventistáknál ez az érték kb. 29%, a nazarénusoknál pedig 33% volt. Az adventisták 59,34%-a az 1967-es kategóriáddá alapján városban élt. Többségük faluban, vág)' annál kisebb településen (1394 fő — 30,23%). Jelentős hányadot tett ki a községekben (17,28%) és a kisközségekben (11,83%) élők aránya. A városlakók csaknem fele budapesti (749 fő — 16,24%). Hasonló arányban élnek még 35000-100000 közötti (15,85%) városokban. A kisvárosokban és az öt megyei jogú városok adventistáinak száma elhanyagolható (200 — 4,33%, 173 - 3,75%). A hatvanas években megkeresztelkedettek életkoráról megbízható adataink vannak. Minden ötödik bemerítkező hatvan év feletti (19,5%) volt. A bemerítkezők közel fele (43,7% — 30-55 év) középkorúnak számított; fele a nyugdíjas korhoz közel állt. Hasonló százalékban találunk 30 év alattiakat (43,6%), akiknek felét 20 év alattiak (keresztelendők 20%-a) alkották. Az egyház elöregedését a bemerítkezők számának csökkenése mellett a kedvezőtlen kormegoszlás is elősegítette. Az adventista misszió társadalmi bázisa a nyolcvanas évek második felében A felekezet konszolidációja a ’80-as évek közepére fejeződött be, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az ország politikai, társadalmi helyzetének változását kihasználva erősödjön a missziói aktivitás. A politikai enyhüléssel párhuzamosan a szabadegyházi entitásokban az egyházi választásokon a korábbi egyházvezetőket a gyülekezeti tagok számára elfogadható személyekre cserélték le. A Hetednapi Adventista Egyházban erre 1984-ben 28 A nazarénusok 13,2%-a termelőszövetkezeti, 1,1%-a állami gazdaságban, 1,4%-a önállóan tevékenykedett, és az egyéb gazdálkodók aránya 0,5% volt. 29 A nazarénusok 18,8%-a iparban, 2,7%-a építőiparban dolgozott. A kisiparosok aránya 3%-ot tett ki.
