Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az adventista misszió társadalmi bázisának alakulása Magyarországon 1945 és 1989 között
Az adventista misszió társadalmi bázisának alakulása 77 nya csökkenő tendenciát mutatott.19 Az Észak-Alföldre pedig a hektikusság a jellemző. így például 1956-1958-ban 37%-ot, 1966-1974-ben 28%- ot, 1984-1989-ben 28%-ot értek el a térség gyülekezetei a megkereszteltek körében, míg 1951-1955, 1959-1965, 1975-1983 között 20-21%-ot. Az Alföldet sújtó migrációs folyamatok ellenére a kelet-magyarországi régiók adják az egyházhoz csatlakozók 46-54%-át a hatvanas évek végétől napjainkig, amely elsősorban Békés (12%-19,3%) és Szabolcs-Szatmár(13,4%- 19%) megyének köszönhető elsősorban. Az erőltetett iparosítás következtében Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari városai is a migráció célpontjainak számítottak. A térség nagyvárosai azonban nem tudták integrálni az odaköltöző adventistákat, és ezért nem profitáltak belőle gyülekezeteik.20 A fővárosi gyülekezetekhez hasonló ütemben emelkedett a többi nagyváros gyülekezeteinek keresztségi arányszáma. Az 1970-es évek második felétől kezdve a rendszerváltozásig a keresztségek közel 25%-a innen származik. Minden második gyülekezeti tag nagyvárosi gyülekezetben (Budapesttel együtt) merítkezett be a rendszerváltozás előtti években. A kisvárosi gyülekezetek keresztségi hányada 31-41% között mozgott hektikusan. A falusi közösségek missziós eredményei a hetvenes évek második felétől tartósan 20%-ra, vág}' ez alá süllyedt. (3. diagram) A népevangélista mozgalom megszűntetése, a falusi adventista fiatalok városba költözése, valamint a régi tiszántúli „bibliás” református kisparaszti réteg eltűnése a falusi adventista misszió társadalmi feltételeit gyengítette meg. Eredményeként számos gyülekezet szűnt meg a kommunista diktatúra évtizedeiben. A kényszerű befelé fordulás eredményeként az adventista háttérből érkezők aránya fokozatosan emelkedett. Az 1966-1983 közötti időszakban már az egyházhoz csatlakozók háromötöde adventista szülő(k) gyermeke volt. (1. táblázat) Az 1967. évi felmérés szerint is 3,5-szeresére (10,3%-ról 36,7%-ra) emelkedett az ötvenes évek elejétől másfél évtized alatt az adventista háttérnek aránya. (3. táblázat) A nem adventista háttérből érkezettek között a hetvenes évek második felétől kezdve a katolikusok megoszlása dinamikusan nőtt, és közel azonos értéket mutat a katolicizmus népességben betöltött arányával. A reformátusság aránya csökkent, sőt a hatvanas évek második felétől kezdve tartósan 40% alá esett, de még így is kétszerese a társadalomban betöltött arányszámuknál. 1958: 19,4%, 1959-1965: 18,6%, 1966-1974: 17,6%, 1975-1983: 20,5%, 1984- 1989: 25,6%, 1990-1998: 16,4%, 1999-2005: 17,4%. 19 A dél-alföldi régió gyülekezeteit nem csupán a migrációs folyamat gyengítette, hanem az Egervári-mozgalom is jelentős vesztességeket okozott több gyülekezet életében (pl. Békés, Gyula, Kamut, Nagyszénás), illetve több helyi közösség egésze kiszakadt a felekezetből (pl. Elek, Vésztő). 20 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4,6%-8,5%-kal részesedett a felekezet keresztségi eredményeiből. Gyakorlatilag nem változott az 1921-1950 közötti évekhez képest.
