Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az adventista misszió társadalmi bázisának alakulása Magyarországon 1945 és 1989 között
Az adventista misszió társadalmi bázisának alakulása Magyarországon 1945 és 1989 között1 Rajki Zoltán A második világháború végét követő rendszerváltás mind a magyarországi adventizmus, mind a többi szabadegyház életében fordulópontot jelentett. A korábban a „tűrt”, és/vagy „betiltott” jogi kategóriában lévő, és hatósági zaklatásnak kitett kisegyházak hazai történetük során először korlátlan szabadságban végezhették hitéleti tevékenységüket.2 A Belügyminisztérium engedélyt adott a kisegyházak érdekeit védő szervezetnek, a Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének (MSZSZ), hogy tagegyházaiban működő evangéliumi munkásait személyi igazolással lássa el. Vallásos összejöveteleik nem estek gyülekezési tilalom alá. Nem kellett hatósági engedélyt kérniük istentiszteleteik tartására. A templomaik, imatermeik és az egyházi célokat szolgáló helyiségeik mentesültek a hatósági igénybevétel alól.3 Az 1946. évi köztársasági államformáról szóló I. törvénycikk bevezető része biztosította az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogaként a szabad vallásgyakorlatot.4 Közjogi helyzetük javulása mellett a lakosság is fogékonynak bizonyaik a kereszténység irányában. A háború pusztításai, a bizonytalan gazdasági, társadalmi és politikai helyzet előkészítette a talajt a misszió számára, amelyet többek között a Hetednapi Adventista Egyház is aktívan megragadott. Az egyház élén jó szervezői tulajdonsággal rendelkező vezetők álltak, akik eredményesen mozgósították a lelkészeket és a gyülekezetek tagjait. Az egyszerű híveket országos szervezésű programok segítségével aktivizálták, mint az Igazságot minden bágho~ könyvhét., aratási hálamunka (irodalomterjesztés egy hónapig), korszerű biblia-tanfolyam, vagy a Nyeiy egy lelket mozgalom. A legaktívabb laikusok képzést nyerve részt vehettek a népevangélista, vagy az önkéntes evangélista munkában. A felekezet segítségükkel a lelkészek aktív közreműködése nélkül végezhetett evangélizációs tevékenységet a korábban el nem ért településeken. A lelkészek és a laikus 1 A tanulmány az OTKA K68299. számú pályázat támogatásával készült. 2 A kisegyházak Horthy-korszakban való helyzetéről átfogó tanulmányokra: FAZEKAS CSABA: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp., 1996.; SZIGETI JENŐ: A kisebb protestáns egyházak. In: A magyar protestantizmus, 1918—1948. Szerk.: LENDVAIL. FERENC. Bp., 1987. A hetednapi Adventista Egyház két világháború közötti történetéről ld. SZIGETI JENŐ: Fejezetek a H. N. Adventista Egyház magyarországi történetéből. Bp., 1985. 3 B.M. 250105/1945. VI. 3. leirata, (másolat — Adventista Irattár, Pécel) 4 6720/1946 M.E. rendelet, (másolat — Szigeti Jenő gyűjteménye)
