Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Béla Levente: Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához
Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi 43 táns egyháztörténeti munkákban a Melius által képviselt helvét irányzat kiemelkedő patrónusaként jelenik meg.* 56 Bottá István és Szakály Ferenc pedig Nyírbátori Somogyi Péter végrendelete alapján arra figyelt fel, hogy közvetlen környezetében korábban közismerten Szentháromság-tagadó(k) is élt(ek).57 Hogyan lehetséges ez egyszerre? Mivel magyarázható ez a szokatlannak tetsző felekezeti két, vagy még inkább háromarcúság? Bottá István „látens sztoicizmust” lát Miklós talányos magatartásában,58 Szakály Ferenc pedig a vallási toleranciának a korban meglehetősen szokatlannak tetsző megnyilvánulásaként tekint rá. Véleménye szerint az 1570-es nyírbátori zsinat megrendezésének helyszíne azzal magyarázható, hogy „Melius püspök, úgy látszik, elsősorban Báthori Miklóst kívánta meggyőzni a maga és hittársai igazáról, a Szentháromság-tagadók eretnekségéről, mert 1571. november 5-ére éppen Nyírbátorba hívta össze a lelkésztársa, Somogyi Máté elítélésére hivatott közzsinatot. (1571. október 6-i vádemelése ellenfelei előzetes megfélemlítését célozhatta.) Ebből alkalmasint arra következtetnénk, hogy Báthori — aki, mint láthattuk a ferenceseket is megtűrte — nem zárkózott el a Szentháromság-tagadó tanítások meghallgatása elől sem.”59 Anélkül, hogy ennek az érdekes problémának a végleges megoldását kívánnánk adni, egy másik — most előkerült korabeli dokumentumok alapján — jobban igazolható magyarázatára hívhatjuk fel a figyelmet. Erre egy a kutatómunka során előkerült korábban gyakorlatilag ismeretlen 1570-es debreceni nyomtatvány előszava ad lehetőséget.60 Mely korabeli forrás bátori obszerváns kolostornak, hiszen a településen a kegyúri jogokat továbbra is ő gyakorolta. 56 RÉVÉSZ, 1936. 64. p.; ill. a rá vonatkozó értékelő megjegyzéseket: StAE. II. 1,7 Az csak feltételezés, hogy ő fogadta be birtokaira Somogyi Kis Mátét. Patkó Mihály alkalmazása okkal vethető föl Nyírbátori Somogyi Péter végrendelete alapján, bár ezzel kapcsolatban is felmerülhet, hogy nem pusztán a név rossz olvasatáról-e van szó. Hogy ez előfordulhatott mutatja, hogy 1575-ben a debreceni magisztrátusi jegyzőkönyvek két esetben is említenek eg)' Parkó Mihály nevű nyírbátori polgárt. Ld. Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei., 1575. Szerk.: RÁCZ ISTVÁN. Debrecen, 1994. (A Hajdú-Bihar megyei levéltár forráskiadványai 24.) 520/5., 590/2. sz. 58 Bottá, 1978.46. p. 59 Szakály, 1995. 404-405. p. 60 RMNy 277. Károlyi Péter 1570-es kötetét részletekbe menően ismertette NAGY KáLOZI Balázs (StAE. II. 498—500. p.), de a mű fellelhető példányaként egy a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában található kéziratos másolatot adta meg (jelzete: R 534). Szintén itt értesülünk arról, hogy a kötet egyetlen ismert nyomtatott példánya — melyről a debreceni másolat is készült — a sárospataki Nagykönyvtárból a II. világháború alatt eltűnt. Azt a feltételezést, hogy a debreceni másolat hiányos a múlt évben Oroszországból Sárospatakra visszaadott kötetek egyikének segítségével sikerült igazolni. Az átmásolt címlap alapján már korábban is tudható volt, hogy a kötet Báthori
