Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Béla Levente: Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához
Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi 37 tanító nemesi jogainak védelmét.30 Bottá feltételezte azt is, hogy a fiatal reformátor éppen Ecsedi Báthori III. András közvetítésével került 1556- ban az Ecsedi Báthoriak Izabella országrészében lévő szatmári birtokaira, hogy ott ne csak menedéket, hanem — a reformáció támogatását olyan öntudatosan vállaló Ecsedi Báthori György és Somlyói Báthori Anna személyében — támogatókat is találjon wittenbergi tanulmányaihoz.31 A következő családtag Ecsedi Báthori II. György, aki ecsedi helyett előszeretettel titulálta magát bátori Báthorinak. II. András fiai közül az ő politikai pályafutása volt a legkacskaringósabb. 1552-ben Ferdinánd híveként az egri vár védelmében csapatokat küldött. Tehát 1552-ben még Habsburg párti volt, de az ezt követő évek valamelyikében a Szapolyai- ház pártjára szegődött. 1556-ban azonban már János Zsigmond híveként fellépve Husztot ostromolta.32 Ennek következtében hűtlenségi pert indítottak ellene. Az Izabella által uralt keleti országrészben azonban fontos pozíciókat töltött be. 1556 nyarán szatmári, szabolcsi főispáni cím mellett a krasznai és közép-szolnoki főispán tisztet is viselte.33 1560-1565 között továbbra is János Zsigmond híveként lépett fel. Báthori György Szapo- lyai-párti állásfoglalása más határkörzetben fekvő családi birtokok mellett Bátort is állandó háborús célponttá tette ezekben az években. A település területi hovatartozása 1556-1565 között állandó vita tárgya volt. Amíg András, majd Miklós is a Habsburg oldalon állt, addig Báthori György Izabella és János Zsigmond fennhatóságát ismerte el. 1562-ben Balassi Menyhért katonai akciója a Habsburg országrészhez csatolta a várost és a Bátoriak udvarházát, 1564-ben azonban János Zsigmond visszafoglalta azt. 1565-ben végül Schwendi Lázár hadjárata hosszú távon stabilizálta helyzetét a Habsburg országrészben.34 Ugyanebben az évben történt, hogy Erdőd várában a királyi országrész csapatai magát Györgyöt is bekerítették és ostrom alá vették. Az ostromlókat Schwendi mellett fivére Báthori András irányította. Györgynek végül is komoly anyagi áldozatok árán sikerült alkut kötnie az ostromlókkal, de kénytelen volt a határszéli birtokokat elhagyva a család Miksa országrészében lévő csicsvári birtokára átköltözni.35 1565 után az 1570 februárja után bekövetkezett haláláig a Tiszáninnenen lakott és ott is temették el Varannóban.36 Ecsedi Báthori Györggyel kapcsolatban tette azt a — felekezetileg elfogult történetírással szembeni hadüzenetként is felfogható — szellemes 30 BOTTÁ István: Melius Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete. Bp., 1978. (Humanizmus és reformáció 7.) (továbbiakban: BoiTA, 1978.) 88-89. p. 31 Uo. 32 WERTNER, 1900. 15. p. 33 Wertner, 1900.15. p. 34 Entz, 1987.133. p. 35 Wertner, 1900.15. p. 36 Wertner, 1900.15. p.
