Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Keresztes Hajnalka: 200 éves a gyönki református gimnázium
138 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) oskola lévén minden Reformata Oskolák között, mellyben a Német Nyelv nagy előszeretettel tanítathatik.”11 A gyönki centrális oskolát támogatták az alábbi „uraságok”: Hajós Sámuel úr és élete párja, Kállai Mária asszony, Magyari Kossá Péter úr és felesége, Nádasdi Sárközy Agnes asszony, Magyari Kossá Sámuel úr, mint élete párjától Kenessei Kenessey Anna asszonytól megfosztatott özvegy, Nádasdi Sárközy István és felesége, Cserházi Csermel Eszter, Csapó Zsófia nagyasszony, néhai Csury József úr özvegye, Sári Júlianna nagyasszony, néhai id. Magyari Kossá Péter úr özvegye, Papi Vizsolyt János úr és felesége Nádasdi Sárközy Erzsébet asszony.12 1840. március 2-án meghalt Hajós Sámuel. Végrendeletében 16000 pengő forintot hagyott az iskolára. Kezelését papi Vizsolyi János úrra bízta, aki jó sáfárként eljárva 21000 forintra növelte ezt az összeget. A Tolnai, Külső-Somogyi és Baranyai két-két rokon esperességekben az iskolai unió eszméje lepte meg az iskola barátait. A Belső-somogyi és Tolna-Baranyai helvét hitvallású esperességek az iskola ügyeit rendező gyűlésekből testvérileg szólították fel a rokon tolnai somogyi baranyai ágostai hitvallású esperességet, Lőrinci diák oskolájuknak a Gyönki gimnáziummal leendő egyesítésére. A tervek 1844/45. tanévtől anyagi, tanítási és kormányzási tekintetben kerültek megtárgyalásra. A kezdeti lelkesedést a rokon részről pártoskodás követte, így az unió nem valósulhatott meg.13 1858. június havában látott az iskola legelőször császári királyi iskola felügyelőt, N. Szilágyi Ferenc személyében. Megjelenése a tanárokkal tartott beszélgetése hozzájárultak ahhoz, hogy még kényesebb lett a gimnázium helyzete. Magyari Kossá Sámuel felügyelő hatalmát igen erősen éreztetni akarván tanárok sorsa felől rendelkezett. Csukáss tanárnak például gazdatisztjei által üzente meg, hogy hivatalából el van bocsátva. Magyari úr minden áron vágyaihoz, hajlandóságaihoz alkalmazkodó igazgatóra kívánt szert tenni. Ebből az időből származnak azon keserű mondatok, melyek így jegyeztettek le: „A gymnasialis tanár oly alárendelt személynek tekintetett, a legközelebb évekig, kinek csak kötelessége van felsőbbsége irányában, de joga nincs... Éhez járni még Gyönkön igen sok különleges helyi baj, — mely a visszaélések oly rendszerévé nőtte ki magát, hogy a tanár valóban alig volt egyéb, mint a helybeli patronus földes úrnak bókolással robotoló jobbágya.”14 Magyari Kossá önkényeskedéseinek határt szabott az a tény, hogy a gyönki gimnázium is kerületi középiskolának ismertetett el 1862-ben, s a 11 Egyházkerületi és egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyve, 1811-1832.; Egyháztanácsi ütések jegyzőkönyve, 1811-1834. Német egyház. Nagyszékely. 1813. No. 35. 12 KÁLMÁN, 1900.17-18. p. 13 Kálmán, 1900.20. p. 14 Kálmán, 1900.31.p.
