Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - RECENZIÓ - Fábián Boglárka: "A jelenkor vészes napjaiban". Dokumentumok a csanádi püspökség 1848/49-es történetéhez
Recenziók „A jelenkor vészes napjaiban”. Dokumentumok a Csanádi püspökség 1848/49-es történetéhez. Szerk.: Miklós Péter. Szeged, Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár, 2006.112 old. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelt időszaka történelmünknek és történetírásunknak is. Ennek a történetnek kevésbé ismert oldala az egyházak története ebben az időszakban. Sokat mondó, hogy a Csanádi egyházmegye szabadságharc alatti történetéről két időszakban születtek történeti munkák. Egyrészt a 19—20. század fordulóján Széntkláray Jenő és Kováts Sándor tollából, másrészt az 1990-es években tanulmányok. A forrásgyűjtemény azért is fontos, mert — bár állami támogatással — a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár kiadásában jelent meg. Végre tehát elkezdődhet az egyházi levéltárak megismerése, melyek még mindig alig látogatott intézményei történettudományunknak. A forrásanyag összegyűjtését — kiválogatást — és feldolgozását hárman végezték Csic- sely Ildikó, Miklós Péter és Szaplonczay Miklósné levéltáros. A könyv a Szegedi Tudományegyetem két doktorandusza és a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltárának együttműködésének köszönhető. A kötetben 28 dokumentum található, melyeket számokkal jelöltek. Zavaró lehet, hogy a számot nemcsak a dokumentumok kaptak, hanem az egyes dokumentumcsoportokat megelőző tanulmányok is. A forrásokat viszont a kötet tipológiája segít elkülöníteni, mivel a korabeli nyomtatványok formátumában közli az egykor kézzel írt leveleket. A legfeltűnőbb hiányossága a kötetnek nem is a tárgy- és mutatójegyzék hiánya, hanem a tartalomjegyzéké. A kötet végén ugyanakkor impozáns négy oldalas irodalomjegyzék található. A tartalomjegyzék hiányát részben pótolta volna, ha az egyes dokumentum csoportokat nemcsak a tanulmányok választják el egymástól, hanem az adott egyházközség megnevezése — főcímként — amelyről a forrás szól. A kötetben tehát a következő egyházközségek életébe nyerhetünk betekintést: Apátfalva, Szőreg, Kistelek, Szeged-Rókusi plébánia, ferencesek: Szeged-Alsóváros, Földeák, Mezőkovácsháza, Kevermes, Makó. A könyv kis terjedelme ellenére igyekszik a szabadságharccal kapcsolatban az otthon maradtak egyházi mindennapjaiba való betekintést nyújtani. A bevezető tanulmány szerint is a kötetet nemcsak az egyháztörténet és helytörténet iránt érdeklődőknek szánták, hanem a jogtörténet, gazdaságtörténet és történeti néprajz iránt kíváncsiaknak is. A dokumentumokból tanulságos lehet egyes szereplők, például Szűts Antal szerepének a megismerése, akinek éppen a forradalomellenes nézetei miatt kellett elhagynia a kisteleki plébániát, s 1849-ben új állását a császárhűségének köszönhette. (25-30. 71-72. p.) A 24. és 25. dokumentum érdekessége, hogy ezekben Balogh Antal mezőkovácsházi lelkész, ahhoz kér segítséget 1848-ban, hogy a templomot kijavíthassa. A tanulmányokból meg tudjuk, hogy az 1860-as években
