Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban

Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés

7

helyrehozhatatlan hibát, mert időt adna a cseheknek, hogy az ő érdekeiknek megfelelő, csehszlovák érzelmű főpásztor kinevezését járják ki a Szentszéknél. így végül is a püspök hajlandó volt a káptalan meghallgatása után lemondását írásban is benyújtani a kormányhoz és a nunciushoz, azt azonban kikötötte, hogy utódját ő jelölhesse ki. A püspök fiatal titkárára, Skrábik András szentszéki jegyzőre gondolt, aki azonban Persiánnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar haza iránti hűségnek még arra a minimumára sem vállalkozhat, hogy letegye azt az esküt, miszerint egyházmegyéjét nem engedi más állammal szorosabb közjogi helyzetbe kerülni, mint ami Magyarországhoz fűzi. De Batthyány mindenképpen ragaszkodott személyéhez. így hát nem született megegyezés, mivel Persiánnak a cseh megszállók miatt sürgősen távoznia kellett a városból és ezért a további tárgyalásokra már nem nyűt lehetőség. Persián ezek után azt javasolta a minisztertanácsnak, hogy a változtatást most már közvetlenül a Vatikánnal folytatandó tárgyalás keretében, a püspök önkéntes lemondásának igénybevétele nélkül és kívánságait figyelembe nem véve oldják meg.14

Persián Batthyány mellett Radnai Farkas besztercebányai püspököt is szerette volna ugyanezen okból lemondatni,15 bár ő tudott szlovákul.16 Erre a püspöki székre jelöltje a neves keresztényszocialista politikus, Grieger Miklós sóskúti plébános volt. Grieger a Besztercebányai egyházmegyéből származott, ahonnan Persián állítása szerint Radnai püspök azért űzte el, mert a szlovák és német nyelvű hívek nemzetiségi igényei iránt túl nagy megértést tanúsított. Azonban a megszállás miatt Besztercebányára már nem sikerült Persiánnak eljutnia.17 De a csehek hamarosan lemondás nélkül is kitoloncolták a nevezett két püspököt a Felvidékről.18

Persián a nyugat-magyarországi németek elszakadási törekvéseit is megpróbálta megakadályozni, azonban ezen a vidéken egészen más módszert látott alkalmasnak. Itt egy német vikariátus felállítását vette tervbe a Győri egyházmegye kebelében, az 1919. évi VI. néptörvénynek megfelelően, amely a hazai németségnek az egyházügy területén is teljes önkormányzati jogot adott.19 Ezért január 11-én előterjesztést nyújtott be a minisztertanácsnak ez ügyben, egyik legfőbb érvként azt hozva fel emellett, hogy Fetser Antal győri püspök nem beszél németül, ami azonban nem volt igaz, éppen ellenkezőleg, ez kinevezésekor fontos szempont

14 PIL. 704. f. 12. őe. 79-85. p.; PL. Csernoch 1919 D/c 1439. sz.; PERSIAN ÁDÁM: Főkegyúri jog és katholikus autonómia. Bp., 1920. 11-12. p.

15 Alkotmány, 1918. december 12. 6. p.; PIL. 704. f. 12. őe. 76-77. p.

16 SalacZ GÁBOR: A Magyar Katolikus Egyház a szomszédos államok uralma alatt. München, 1975. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae III.) (továbbiakban: SALACZ, 1975.) 13. p.

17 PIL. 704. f. 12. őe. 78. p.

»■ SALACZ, 1975. 12-13. p.

19 Corpus Iuris Hungarici 1919. évi VI. néptörvény