Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok a középkori Baranyában
Karinges ágostonrendi kanonokok a középkori Baranyában Patton Gábor C hrodegang, a 8. századi frank püspök hozta létre először egyháza székhelye, Metz papjai számára az ima-, asztal- és házközösséget. Példáját és szabályzatát más püspökök is átvették. így jöttek létre azok a társulatok, amelyeket káptalanoknak hívunk, ezen testületek világi papokból álló tagjai a kanonokok. A káptalanok egy része a 12. század folyamán Szent Ágoston reguláját követve valódi szerzetes közösséggé vált.1 Ezek közül a karinges ágostonos kanonokok rendje meglehetősen elterjedt volt a Dél-Dunántúlon. Egységes szervezet formában csak 1256- ban jött létre IV. Sándor pápa bullájával. Előtte igen sok kisebb-nagyobb remetecsoport élt Szent Ágoston regulája szerint. Elöljárójukat prépostnak, priornak vagy perjelnek nevezték. Öltözetüket is ekkor szabályozták, hogy meglehessen különböztetni őket a ferencesektől. Viseletűk fekete habitus, amelyet keskeny fekete bőröv fogott össze, a ruházatuk felső részén pedig könyökig érő kanonoki vállgallért viseltek. A Somogy megyei Lullán már az 1290-es években megtelepültek. Tolna megyében Aparon és Tőlön volt házuk. Ez utóbbiak korábban másutt keresett helyét K. Németh András és Odor János Gábor régészek terepbejárásaikkal tisztázták. Apar nem Aparhant területén állott, amint azt a korábbi szakirodalom zöme elgondolta, hanem Pálfa térségében. Nyomai a mai falu helyétől északra a „Téglás dűlő”-ben, sajnos eléggé szétszántott formában láthatóak. Tői pedig Gyulaj község „Túri erdő” nevű részén a „Vörös víz” forrásának közelében a „Templomdomb” nevű magaslaton állott. Baranya megyében öt helyen emeltek kolostort ágostonos kanonokok részére, melyek lokalizációjára szeretnénk kísérletet tenni az alábbiakban.2 A siklósi Szent Annáról elnevezett kolostor középkori forrásainkban először az 1333-35 közötti pápai tizedjegyzékekben tűnik fel, perjele ekkor csekély összeget fizetett. Rá tíz évre van ismét adatunk róla. 1343-ban Siklósi Miklós fia Péter itteni hét jobbágyának házait, egyéb más birtokrészletekkel és haszonvételekkel együtt — a néhai Péter bán özvegye leány negyedének elégtételeként — Pukrij-i Tuznak mondott Lőrinc fia Pálnak 1 HERVAY FERENC LEVENTE: Ágostonosok. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk.: KllISTÓ GYULA. Bp., 1994. 31. p.; PUSKELY MÁRIA: Kétezer év szerzetessége. Bp., 1998. I. köt. 30-38. p. (további bőséges irodalommal) 2 HERVAY FERENC LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában In: Baranya. 1990. 1-2. sz. 45- 46. p.; GÖMBÖS TAMÁS: A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletéi. Bp., 1993. 96-97. p.; K. NÉMETH András — ÓDOR JÁNOS Gábor: Apar és Tői. Hol feküdtek Tolna megye középkori ágostonos kanonok kolostorai? In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Online: CsaTolna Egyesület: http://wvvw.csatolna.hu/hu/tolnamegye/műemlék/aportol.shtml
